A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1971 (Debrecen, 1972)

Történelem – Geschichte - Orosz István: L’extension de la culture ? rotation „libre” dans le Nord-Est de la Hongrie ? la fin du XIXe siecle

tartották és főleg az, hogy az olvasás, a művelődés, az esti beszélgetés, társalgás mellett „ ... az országos, de még gyakrabban a helyi politikai kérdések uralkodtak bennük." Ez kiváltotta az elöljáróságok gyanakvását, majd a körök üldözését is. A parasztság differenciálódásával egyidőben és annak talaján az 1880-as években szétválnak, elkülönülnek egymástól a különböző olvasókörök, egyletek, mint ahogy a törpebirtokos, szegényparaszti, agrárproletár rétegek is fokozatosan eltávolodnak az adott gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok között üresnek látszó és hamisan hangzó függetlenségi politikától." „A parasztságnak akkor már igen tekintélyes részét tevő agrárproletariátus, főleg az Alföldön - bár itt is elszigetelten, Békés és Csongrád megyékben s Balmazújvároson - már a 80-as évek végén megalakította saját egyesületeit, amelyek később határozott politikai és művelődési programot is követtek. E körök tagjai alkották a kialakulóban levő agrárszocialista mozgalom derékhadseregét."

6 Balmazújvároson a földmunkások egylete gyors ütemben szerveződik. A falusi proletárok nagy érdeklődéssel és heves vitákban tárgyalják meg a könyvekben, folyóiratokban, napilapokban, röplapokban felvetődő kérdéseket. Az olvasott ember álláspontjával, a helyi gyakorlati feszültségek és ellentmondások reális feltárásával kommentálják az országos és vármegyei gazdasági, társadalmi bajokat, valamint az ekkor felmerülő világnézeti, filozófiai kérdéseket. Ebben a politizáló légkörben „a gazdagokkal szemben is éles és szigorú osztálykülönbség alakult ki. . . kezdett kialakulni az új tagozódás: szegény vagy gazdag."

7 Mint ahogy az egész országban

8

, úgy itt is a mezőgazdasági munkások állandó munkahiánya, az egészségtelen birtokviszonyok, az egyre fokozódó földéhség volt a legjelentősebb ok az agrárszocialista mozgalom elindulásában és erősödő tömegbázisában. Az 1880-1890-es években alábbhagyott az iparalapítási és építkezési ütem. Az ipari üzemek kapacitása a belső piac szegényes profilja miatt jelentős mértékben kihasználatlan. A kisipar egyes ágai is Az 1890-es és 1895-ös statisztika alapján látható, hogy a 29 Hajdú megyei település közül 10 helységben 2500 felett van a mezőgazdasági keresők száma és mindenütt nagy területet kebeleznek be a 100 kh-on felüli birtokkategóriák Összes BirtoBírt. és Birt. és NapMg. Mg. 100 kh Összes Mg kos és bérlő bérlő számos cseléd munkás Helység feletti Helység keresők keresők bérlő 5—100 kb. keresők keresők keresők határa kh birtok száma száma 100 khon felül kh 1—5kh száma száma száma területe Debrecen 33 704 7832 185 1311 88 1852 1988 3270 163 418 80 382 H.-böszörmény 10 409 8198 35 2305 640 224 521 2704 57 830 7 952 Hajdúnánás 6 525 4801 40 1362 197 255 625 1711 46 447 14020 Hajdúszoboszló 6 109 4635 25 1115 193 87 746 1927 40 952 3 656 Balmazújváros 4 834 3948 8 447 139 97 575 2334 44 624 28 321 Püspökladány 4 327 3210 8 715 221 279 502 1069 31280 13 941 Hajdúhadház 3 887 3170 15 651 152 51 204 1432 24095 4 884 Tiszapolgár 3 743 3116 15 320 194 51 689 1585 61981 49 842 Hajdúdorog 3 655 2978 12 615 195 44 243 1468 18 236 4 346 Nádudvar 3 343 2538 25 432 86 83 556 1088 35 550 24 562 6 Balogh István.- A paraszti művelődés, (in. A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában - Tanulmányok II. k.) 553-555. 7 Veres Péter: i. m. 218., 236-237. 8 Iván János: Földbirtokreform és társadalmunk 1890-1914 (Hírlapok és röplapok alapján) (Bp. 1935.) 3. 183