A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)
Régészet, Ókortudomány - Balla Lajos: A Severusok és Dácia
minimálisra csökkent. 22 - Dácia a háborúk kezdetétől a harcok egyik fő frontját képezte a két Pannónia mellett, 23 s védelmét olyan kiváló tábornokok irányították, mint - a 160-as évek 2. felében - M. Claudius Fronto vagy - a 170-es évek végén - P. Helvius Pertinax, a későbbi császár. 24 Más kiváló katonák, mint pl. о. M. Macrinius Avitus Catonius Vindex (proc. prov. Daciae Malvensis), 25 A. Iulius Pompilius Piso T. Vibius (Varus?) Laevillus Berenicianus (leg. leg. XIII. g.) 26 és M. Valerius Maximianus (proc. prov. Daciae Porolissensis, leg. leg. V Mac.) 2/ dáciai szolgálata szintén a tartomány katonai fontosságára, a határain lezajlott események jelentőségére utal. A trés Daciae hadászati fontossága különösen két időszakban domborodik ki: a háborúk első éveiben - a római defenzíva, ill. a balul sikerült ellentámadás idején -, valamint a 170-es évek végén és 180-ban, amikor a kiújult barbár támadások nyomán Marcus és Commodus offenzívai a harcok lezárulásához vezettek. 2 * - Dácia határaira Commodus uralkodása idején is erős nyomás nehezedett: a 180-as évek 1. felében és közepén a Kárpát-medence népeit egy újabb északkeleti irányból kiinduló - népmozgalom hozta mozgásba, s ez elsősorban a dáciai térséget veszélyeztette. 29 - Valószínű, hogy a katonai helyzet, a 22 Ld. D. Tudor, i. m. (18. j.); vö. pl. o. CIL III 7969-D. 371; S. Mrozek, Stosunki spoleczne w rzymskich kopalniach zlota w Dacji w II wieku naszej ery. (Torun, 1966); uő.. Archeológia (Warszawa) 15 (1964) 119 skk.; a feliratállításról: G. Barta, Acta Classica Univ. Debr. 2 (1966) 81 sk. A városi életre fényt vető epigráfiai anyagban szinte teljesen hiányoznak a 167 és 180 közé datálható feliratok, vö. Kerényi A., A dáciai személynevek. DissPann I, 9. (Bp. 1941) skk stb. és CIL III 1450-D. 370. (i. sz. 172) col. Sarmiz, CIL III 7969-D. 371 (i. sz. 172-175) col. Sarmiz., CIL III 1449 (i. sz. 161 és 175 között) col. Sarmiz., CIL III 1307 (i. sz. 166-169) lh. Ampelum, liberti et família et leguli aurariar(um), CIL III 1457-D. 1097 (i. sz. 169-170 k.) col. Sarm., AE 1931, 122. (kb. i. sz. 175 és 177 között), 123., 124. col. Sarm., CIL III 7751-D. 7139 (kb. 178 és 180 között) [....] Reginus s[ac]erdes [i)n[st)itu[t]us ab Hel. Pertinace [c]o(n)s. - A helytartók feliratait ld. A. Steinnél, i. m. 37 skk. (19. j.), a procuratorok és legiólegátusok kőemlékei szintén hiányoznak, kivételnek látszik: CIL III 1566, cf. p. 1419-D. 3891, vö. A. R. Birley, Acta Ant. Philippopolitana (1963) 111. és J. Fitz, i. m. 23 skk. (19. j.); ld. még pl. o. Dacia VII-VIII. (1937-1940) 315. coh. III Gallor. (177-180); AE 1912, 304CIL III 12574 (i. sz. 175 és 177 között) с leg. V Mac. stb. - Ha eltekintünk a helytartók, katonák és csapattestek néhány kőemlékétől, kizárólag a tartományi főváros, Sarmizegetusa polgárközösségének hivatalos jellegű feliratállításáról értesülünk. Decuriótól, municipális funkcionáriustól nincsenek pontosan datált epigráfiai emlékek. 23 Alföldi A., in: Budapest története l/l. Budapest az ókorban. (Bp. 1942) 192 skk. 24 PIR 2 С 874.; G. Alföldy, Die Legionslegaten der römischen Rheinarmeen. Epigr. Studien 3. (Köln-Graz, 1967) 37., 47. sz.; A. R. Birley, Marcus Aurelius. (London, 1966) 176., 194., 198., 210., 219., 220., 222-5., 229., 232. PIR 2 H 73.; újabban még Balla L., i. m. (19. j.) 135-139. részletes irodalmi hivatkozásokkal. 25 J. Fitz, Epigraphica 28 (1966) 50 skk.; Balla L., i. m. A. R. Birley, i. m. 201., 213., 220. stb. (Legutóbb: E. Dorupiu-Boilä, Dacia NS 12 (1968) 400 skk. az alsó-moesiai legatio időpontjáról.) 26 PIR 2 I 477., A. Stein, i. m. 93 sk. (19. j.) 27 H.-G. Pflaum, Lybica 3 (1955) 135 skk. - AE 1956. 124. - uő.. Les carriéres procuratoriennes équestres sous le Haut-Empire romáin. (Paris, 1960-61) 476 skk., 181bis,- E. Birley, Carnuntum Jahrbuch (1957) 6, 19.; G. Alföldy, Bonner Historia-Augusta-Colloquium 1966/1967. Antiquitas, Reihe 4. Beiträge zur Historia-Augusta-Forschung, Band 4. (Bonn, 1968) 26. - A dáciai tisztségekről részletesen: I. Berciu-A. Pópa, SCIV 12 (1961) 93 sk.; Balla L. i. m. további irodalommal. 28 Vö. A. Mócsy, Pannónia. RE Suppl. 9 (1962) 560 sk. 29 /. Fitz, Acta Arch. Hung. 14 (1962) 83 skk.; ld. még: A. Stein, i. m. 95.; I. I. Russu, Apulum V. (1965) 551 skk. 92
