A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Régészet, Ókortudomány - Balla Lajos: A Severusok és Dácia

háborús pusztítások nagymértékben közrejátszottak abban, hogy a - már korábban sem jelentéktelen - társadalmi feszültségek a 180-as években nyílt összeütközésig éleződtek.

30 Ügy tűnik, Dáciában hasonló politikai-társadalmi válság bontakozott ki Commodus idején, mint pl. o. Pannoniában - s a Birodalom más nyugati tartományaiban -, s ez a krízis a provincia polgári lakosságát és hadseregét egyaránt érintette.

31 Feltehető, hogy a belső válsággal hozható kapcsolatba Apulum és Napoca municipiumainak colonia iuris Italic! rangra emelése 180 és 192 között.

32 - A vázolt események, adatok nyomán, úgy véljük, egy sajátos ellentmondás körvonalai rajzolódnak ki: a provincia katonai jelentősége a II. század 2. felében számottevően növekedett, ugyanakkor a belső viszonyok alakulása egyre inkább elmaradt a fejlődés követelményei mögött. Mindez fontos tényezőként befolyásolhatta a dáciai seregek és parancsnokaik politikai elképzeléseit 192/193 fordulója körül. 192 december 31-én Commodus kiterjedt összeesküvés áldozata lett, s másnap a császári hatalom a dunai seregek körében különösen népszerű P. Helvius Pertinax kezébe került.

33 Az újabb vizsgálatok nagy valószínűséggel kimutatták, hogy Pertinax résztvett a fordulat előkészítésében, s hogy az összeesküvők számíthattak a dunai tartományok helytartóinak - és hadseregeinek - támogatására.

34 Pannónia superior élén ekkor L. Septimius Severus állott,

30 Moesia inferior-t testvére: P. Septimuis Geta

36 kormányozta, a trés Daciae helytartója pedig valószínűleg már ekkor Q. Aur. Pólus Terentianus

37 volt. Terentianus feltehetően még Commodus uralkodása alatt kapcsolatba került Septimius Severusszal és Helvius Pertinax-szal is,

38 így fennáll a lehetősége annak, hogy részese volt az államcsínynek. Hogy Septimius Severus az itáliai vonatkozásban döntő fontosságú Felső-Pannonia helytartóságát az összeesküvés kapcsán nyerte el, s hogy testvére szintén hasonló meggondolások 30 Vita Commodi (SHA) 13, 5. vö. /. M. Heer, Philologus. Suppl. 9 (1904) 175.; W. Weber, САН 11 (1936) 384., F. Grosso, i. m. 521. - Ld. még a latrones-t említő dáciai feliratokat: D. Tudor, SCIV 4 (1953) 583 skk. és hozzá: A. Mócsy, Acta Ant. Hung. 16 (1968) 351 skk., uő., i. m. (11. j.) 194 skk. 31 A hadsereggel kapcsolatban: E. Ritterling, i. m. 1307, 1580. - Pannónia: A. Mócsy, Pannónia. (8. j.) 563 sk.

; /. Fitz, i. m. 83 skk.; általában: F. Grosso, i. m. 473 skk. 32 Colonia Aurelia Napoca: CIL III 7726 (963), AE 1956, 230. Marcus vagy Commodus jöhet számításba, vö. CIL 865 (i. sz. 191 vagy 192), szerintünk a mun. Aur. Apulum rangemelésével való összefüggés bizonyosra vehető. Ez utóbbi 180-ban még fennállt, CIL III. 986, majd colonia Aurelia lett: CIL III 7773 - még Sept. Severus uralkodása előtt. Az alsó-fehér megyei történelmi, régészeti . . . egylet évkönyve 13 (1904) 130 skk.: ... Aug. col. Apui. . . . 196/197-ből. - Napoca és a colonia Apulensis egyaránt ius Italicummal rendelkeztek, Dig. 50, 15, 1, 9., s ezt a privilégiumot a rangemeléssel egy időben kellett elnyerniük. Minderről részletesen szólunk másutt. 33 Legutóbb: A. R. Birley, BJb 169 (1969) 247 skk.; G. Alíöldy, BJb 168 (1968) 115. 34 Ld. G. Alíöldy, i. m. 115.; / Hasebroek, i. m. 16 skk. Ld. a Helvius Partinax kivételes dunai népszerúségégt bizonyító auktorhelyeket: Herod. II. 1, 4.,; 9, 8 skk.; R. Werner, Klio 26 (1938) 288 skk.; Hasebroek, i. m. 21 sk. 35 A császár pályafutásáról legutóbb részletesen T. D. Barnes, História 16 (1967) 87 skk.; G. Alíöldy, i. m. 115, további irodalommal; A. R. Birley, i. m. (33. j.) A pannóniai hadsereggel kapcsolatban: /. Fitz, Acta Arch. Hung. 14 (1962) 89 skk.; A. Mócsy, Pannónia. (8. j.) 563 sk. - Általában: G. Alíöldy, i. m. 115 skk. Ld. még: G.Walser-Th. Pekáry, i. m. 1. 36 Legutóbb: G. Alíöldy, i. m. 151. további irodalommal. 37 Legutóbb: G. Alíöldy, i. m. 135.; CIL III 1374, cf. p. 1402., vö. A. Stein, i. m. 56. - i. sz. 193. 38 A kapcsolat talán még a 180-as évek elejére datálódik, s Syriaban alakult ki, ahol Sept. Severus, Helv. Pertinax és Pólus Terentianus - véleményünk szerint - egy időben teljesített szolgálatot. Vö. G. Alíöldy, i. m. 152. uő., i. m. (24. j.) 44 skk., 53. sz. 93