A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Muezológia - Porcsalmy János: Korszerű szemléltetés iskolamúzeumok építészettörténeti makettjeivel

Leírása Mérete: 100 X 200 cm, magassága: 15 cm. Ez is, mint a hortobágyi csárda, merevítő léckeretre szögezett enyvezettlemez alapon készült. Feltünteti a ki­lencnyílású kőhidat, a Hortobágy folyó, az út, a pusztaság egy részét és a terepszint alakulását. Maga a híd, a mellvédfal, a támfalak tömör fenyőfából készültek a profilok ráragasztásával, a részletek kivágásával, kifaragásával, olajfestéssel. A terep megfestett enyves fűrészpor-hintéssel és felragasztással készült. Ez a modell is úgy készült, hogy a hortobágyi csárda makettjével ösz­szeilleszthető, és így az egész környezetet jól szemlélteti az építményekkel s a növényzettel együtt. A makettet Köuesdy László építészmérnök, ny. techn. igazgató tervrajza alapján és közreműködésével Magyar György asztalos szak­munkás készítette. Pedagógiai értéke, hasznossága Ezt a helytörténeti makettet szemléltetve a tanulók figyelmét fel kell hívnunk arra, hogy a hortobágyi kilenclyukú kőhíd Magyarország leghosszabb kőhídja. (92,13 m) Azt még 1827-33 között Povolny Ferenc tervei alapján építették, aki hí­ressé vált debreceni klasszicista épületeiről (Városi Tanácsháza, a Vigadó épülete), melyeket szintén ő tervezett. A hagyományokhoz híven, e mellett a szép látványt nyújtó kilenclyukú híd kö­zelében tartják minden év augusztusában a nevezetes „hídi vásárokat", ami jelentős esemény a környék életében, sőt országos idegenforgalmi szempontból is. A tanulók tanulmányozhatják a híd különleges szerkezetét - mely az ókor római hídjaira is emlékeztet -, annak boltozatát, hullámtörő pilléreit, melyek a Hortobágy folyóba ágyazódnak. A híd falán emléktábla hirdeti annak építési idejét és tervezője nevét. A híd fontos szerepet tölt be a mintegy 50 000 hektár területű puszta és a már köréje ki­alakult község életében. Iskolamúzeumunkat gyakran keresik fel a városunkba érkező hazai és külföldi diák és pedagógus csoportok. Volt olyan tanévünk, (1967/68-ban), mikor több mint 1200 látogatója volt 9 országból. Az NDK-ban állandó jellegű vándorkiállítá­sunk van, amit Berlinben a Tanárok Házában mintegy 15 000 pedagógus tekintett meg - osztatlan elismerés mellett. Annak szervezését, rendezését Wolfram Paschmann, a berlini Városi Tanács humán szakcsoportú tanulmányi felügyelője, iskolamúzeumunk nagy pártfogója, továbbá az ottani Magyar Kultúra Háza végezte. A hazai és a külföldi szakemberek, történész szakmetodikusok is nagy figyelem­mel kísérik ezt a rendszerében is újszerűen kiépített iskolamúzeumot. (Pl. a Debre­cenben 3 ízben megrendezett Történelemtanárok Nyári Egyetemének hazai és külföl­di résztvevői, továbbá az Országos Történész Vándorgyűlés résztvevői is.) 15 éves múltja alatt az Iskolamúzeummal már mintegy 25 különféle hazai és külföldi folyóirat, újság, hírlap, képes újság foglalkozott. A külföldiek száma: 13. Ezek közül jelentősebbek a berlini Geschichtsunterricht und Staatsbürgerkunde-ben két ízben megjelent cikk [6/1967. és 12/1969. számában], - a Finn Tanárok Lapjá­ban [Opettajain Lehtiben] 1969 júliusában, a poznani Sprawy Oswiaty i Kultury 1965. IV. számában, továbbá a moszkvai Történelemtanítás с folyóiratban (3/1971.) 628

Next

/
Thumbnails
Contents