A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)
Muezológia - Porcsalmy János: Korszerű szemléltetés iskolamúzeumok építészettörténeti makettjeivel
Leírása Mérete: 100 X 200 cm, magassága: 15 cm. Ez is, mint a hortobágyi csárda, merevítő léckeretre szögezett enyvezettlemez alapon készült. Feltünteti a kilencnyílású kőhidat, a Hortobágy folyó, az út, a pusztaság egy részét és a terepszint alakulását. Maga a híd, a mellvédfal, a támfalak tömör fenyőfából készültek a profilok ráragasztásával, a részletek kivágásával, kifaragásával, olajfestéssel. A terep megfestett enyves fűrészpor-hintéssel és felragasztással készült. Ez a modell is úgy készült, hogy a hortobágyi csárda makettjével öszszeilleszthető, és így az egész környezetet jól szemlélteti az építményekkel s a növényzettel együtt. A makettet Köuesdy László építészmérnök, ny. techn. igazgató tervrajza alapján és közreműködésével Magyar György asztalos szakmunkás készítette. Pedagógiai értéke, hasznossága Ezt a helytörténeti makettet szemléltetve a tanulók figyelmét fel kell hívnunk arra, hogy a hortobágyi kilenclyukú kőhíd Magyarország leghosszabb kőhídja. (92,13 m) Azt még 1827-33 között Povolny Ferenc tervei alapján építették, aki híressé vált debreceni klasszicista épületeiről (Városi Tanácsháza, a Vigadó épülete), melyeket szintén ő tervezett. A hagyományokhoz híven, e mellett a szép látványt nyújtó kilenclyukú híd közelében tartják minden év augusztusában a nevezetes „hídi vásárokat", ami jelentős esemény a környék életében, sőt országos idegenforgalmi szempontból is. A tanulók tanulmányozhatják a híd különleges szerkezetét - mely az ókor római hídjaira is emlékeztet -, annak boltozatát, hullámtörő pilléreit, melyek a Hortobágy folyóba ágyazódnak. A híd falán emléktábla hirdeti annak építési idejét és tervezője nevét. A híd fontos szerepet tölt be a mintegy 50 000 hektár területű puszta és a már köréje kialakult község életében. Iskolamúzeumunkat gyakran keresik fel a városunkba érkező hazai és külföldi diák és pedagógus csoportok. Volt olyan tanévünk, (1967/68-ban), mikor több mint 1200 látogatója volt 9 országból. Az NDK-ban állandó jellegű vándorkiállításunk van, amit Berlinben a Tanárok Házában mintegy 15 000 pedagógus tekintett meg - osztatlan elismerés mellett. Annak szervezését, rendezését Wolfram Paschmann, a berlini Városi Tanács humán szakcsoportú tanulmányi felügyelője, iskolamúzeumunk nagy pártfogója, továbbá az ottani Magyar Kultúra Háza végezte. A hazai és a külföldi szakemberek, történész szakmetodikusok is nagy figyelemmel kísérik ezt a rendszerében is újszerűen kiépített iskolamúzeumot. (Pl. a Debrecenben 3 ízben megrendezett Történelemtanárok Nyári Egyetemének hazai és külföldi résztvevői, továbbá az Országos Történész Vándorgyűlés résztvevői is.) 15 éves múltja alatt az Iskolamúzeummal már mintegy 25 különféle hazai és külföldi folyóirat, újság, hírlap, képes újság foglalkozott. A külföldiek száma: 13. Ezek közül jelentősebbek a berlini Geschichtsunterricht und Staatsbürgerkunde-ben két ízben megjelent cikk [6/1967. és 12/1969. számában], - a Finn Tanárok Lapjában [Opettajain Lehtiben] 1969 júliusában, a poznani Sprawy Oswiaty i Kultury 1965. IV. számában, továbbá a moszkvai Történelemtanítás с folyóiratban (3/1971.) 628