A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

A Móricz Pál Centenáris Emlékülés anyagából - Molnár József: Móricz Pál és Hajdúnánás

A régi temetőben bizonyára azóta elkorhadt fejfájáról megtudtam, hogy fiatalon halt meg. 1861-1882 között élt 21 évet. Balogh konvektor úrról is megemlékezik, akinek volt olyan nagy tudománya, mint a gimnáziumi professzoroknak, Kruchio Lajos igazgató úrnak, s Csokonai diák valahány szép nótáját mindet könyv nélkül dúdolta, a bús kuruci sóhajtásokkal együtt (A hajdú bűvészmester) Kovács Lajos orgonistakántorvól, aki 1835-1877 közt volt kántora az egyháznak, s 1817-ben született. Róla mondta Horváth Mihály temetőcsősz: Olyan agártestű volt ű kigyelme, talán még a lélek is a testibe száradt. . . csak látni kell azt a keskeny ábrázatú kántort, mikor rázendíti a halottas éneket. . . Mikor már nagyon elöregedett Kovács kántor úr. . . orcája még víkonyabbra nyúlt. Fehérszakáll borult mellére. Télen nehéz báránybőrsüveggel oltalmazta fejét... s a Halál az egyik télen öreg Kovács kántor urat is utolérte. Kifogyhatatlan a nánási jellegzetes alakokból, s egész kötetet szentelt a zsidók érdekes alakjainak (Falusi zsidók, 1906), amelyhez címképet és huszonnégy szövegképet a debreceni származású ifjabb Kovács János, aki a budapesti mintarajztanoda múvésznövendéke volt s 13 rajzot pedig Könyves Tóth Mihály barátja készített. Ebben a kötetben Áron, a zsidókovács, Popovics boltos, Sakter Bálint Samu, a vén korcsmáros, Öreg Jérce, a szegény zsidó, s a Rétoldali Vájsz Áron, Árva Eszter, Csillagos Julcsa, Baum Számi a fontosabb alakok. Szemérmetes Lanberger másként Kolbász korcsmáros, Klein Kelemen, a héber tudományokért és betűkért sohasem vakoskodó s a Kevély József, az uzsorás történetei szép rendben sorakoznak, s legnagyobb tiszteletét Márton, a szántóvető érdemelte ki. Sok kedves történetében a humornak is van szerepe. Enyhe mosolygás, csendes nevetés, olykor kacagás is felcsattan alakjai ajkán. Jóna uram a setét szobában a zsíroscsupor helyett a mézes csuporból keni meg haját, amikor a tanácsházba hívják s méhek, legyek döngik körül útközben s a tárgyaló teremben, úgyhogy a nótárius urat egy darázs megcsípi s a főhadnagy kénytelen felfüggeszteni a tanácskozást. (Jóna uramat a tanácsházba hívják, A boglyakemence mellől) Bodor Nyakas Sándorné Csiha Kata néni igen kedvelte a mézesbort s néha a kelleténél is többet ivott. így szendergett sokszor a kemence padkáján, s fiainak magyarázva az időjárást, hogy „esís lesz". Fiai s barátaik, a szalmát fonó asszonyok meghallgatják a jóslatot s egyszer csak puff, Kata néni is lebukik a padkáról. Sándor fia megszólal: Jól mondta ides anyám, hogy esís lesz. Azóta a nánási hajdúk között fentmaradt ez a mondás. (Esís lesz, A boglyakemence mellől) Ormós Mihály az urizáló cigányt, Nagynyitu Ádámot tréfálja meg. A dorogi csárdalaposnál kukoricaföldet ad neki harmadába. Csak mikor a tengerit leszedik, derül ki, hogy pirosszemú kukoricával tréfálta meg a lusta embert. Rettenetes ezért a harag, s Ormós gazda kicseréli a tengerit sárgára, sőt egy göndörszőrú fekete süldőt is ad hozzá búfelejtőül. (Disznóhizlalás, Pusztuló világ) Móricz Pál Hári Jánosa Szűcs István. Az öreget így beszélteti: „még le sem igen törölte magáról az izzadságot Ferenc császár, máris nyomába érkezett nagy Napóleon császárnak a leggyorsabb futárja, aki könnyű lovon vágtatott a francia császár üzenetével. Ugyanis az törtint Bécsben, hogy midőn nagy Napóleon a Ferenc császár bécsi kastélyát feldúlta és végigsétált a sokszáz szo590