A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Művészettörténet, Iparművészet - Sápi Lajos: A Hortobágy műemlékei

folyosó ívmérete és alakja is eltérő a korábban épült rész íveinek formájától, bár ez az eltérés a futó szemlélés alkalmával nem tűnik ki. Az újonnan készült épület egy része alatt már pincét is készítettek. Azt, hogy a jelenlegi alakját a csárda 1800 után, de még az 1815-ös év előtt elnyerte igazolja az 1815. és 1826. évben felvett hivatalos leltár adataiamely szerint az új bérlő Bihari Ferenc az elődjétől. Kovács Mihály tói 1815-ben a következő helyiségeket vette át a hortobágyi, másként mátai vendégfogadóban: 7 vendégszobát, 1 borivóházat, vendéglősi lakószobát oldalszobával, cselédszobát, konyhát, 2 konyhakamrát, folyosót. Átvett továbbá ezekben 18 nyoszolyát, 14 fenyő- és tölgyfaasztalt, 14 karosszéket, 14 lócát, 20 fogast, 4 lámpást, 2 edénytartó tékát, 2 lajtorját. Ezek mind a város tulajdonát képezték. Az 1826-ban felvett leltár ugyanezeket a helyiségeket említi, csak más rendben és részben más rendeltetéssel jelöli meg azokat. A leírásból a vendégfogadó mostani helyiségeire ismerhetünk. A dísz vendégszoba akkor ebédlő volt. Az újrészben létesített második szabad konyhás pitarból északra és nyugatra nyíló vendégszobákat is említi ez a leltár. A helyiségeket boglyakemence, kályha és öntöttvas kemence fűtötte. A bútorzat 1815-től fogva 1826-ig alig változott. A tizenegy év múltával is ugyanazon fenyő- és fölgyfaasztalok, festett nyoszolyák, karszékek, lócák és fogasok némileg megfogyatkozva és rozogább állapotban szerepelnek a felsorolásban.

10 A megnövekedett csárda déli homlokzatát most már 15 boltívvel kialakított árkádos folyosó díszítette, mely közül a kisebb ív a bejáróul szolgált. Később a város felől eső két ívet befalazták és itt belépőt, illetve előteret alakí5. kép. A szekérállás keresztmetszeti rajza 9 Debrecen Városi Levéltár. Jelentés: 261/1815, 559/1824, 417/1826. 10 Déri Múzeum: Zoltai Lajos jegyzetei. 512