A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Művészettörténet, Iparművészet - Sápi Lajos: A Hortobágy műemlékei

4. kép. A csárda folyosójának belső felvétele A Nagyállást körülvevő tégla oldalfal 95 centiméter vastagságban épült és csak kis méretű, magasan elhelyezett ablak világította meg az elég sötét belső teret. A két végfalon helyeztek el egy-egy kocsibehajtó kaput és a csárdával szemben egy gyalogbejárót. A kocsibehajtók egyszerű gyalulatlan 5 centiméter vastag deszkaborítású kapuk voltak vízszintes lezárású gerendatokban elhelyezve. A nagy fesztávolságú tér lezárása két állószékes, felső szelemenes, függesztőműves fedélszékkel történt; kettős feszített húzógerendákkal a főállásoknál. A belülről nyitott fedélszék minden közbülső alátámasztás nélkül épült meg 3,50 méter belső magassággal, s így szabad mozgást biztosított a benne elhelyezkedő kocsiknak, szekereknek. Eredetileg a szekérállás náddal volt fedve, majd később zsindely tetőhéjalást kapott. A tetőtér két végét tégla tűzfal helyett deszkaborítás zárta le, melyben az 1900-as évek elején 2-2 ablakot helyeztek el a meglehetősen sötét belső tér megvilágítására. Az egykori feljegyzések szerint beépítettek 145 800 darab téglát, 298 fenyőszálfát, 59 tölgygerendát, 130 szál fenyődeszkát, 750 lécet és 3269 kéve nádat, melyet Síjjártó István nádkötő rakott fel 118 magyar forint 36 dénárért. Az épület két hosszoldalán belül, végigfutó etető készült, amely az 1826. évi leltárfelvételnél már igen rossz állapotban volt. Később kibontották. Az 1781-ben felépült új csárda mellett a régi épületek egy időre még megmaradtak. Hogy mikor bontották el, arról hiteles feljegyzést fellelni nem tudtam. Így nem ismerős a csárdaépület bővítésének ideje sem. Az bizonyos, hogy a keleti oldalához Debrecen felé épült egymenetes épület az előtte elhúzódó íves árkádsorral, valamint az északra húzódó derékszögű kétmenetes épületszárny a négy vendégszobát magába foglaló toldalékig az 1800-as évek elején készült, amikor már Debrecenben a klasszicista stílus komolyan éreztette hatását. Az újabb építésű rész helyiségeinek dongaboltozatai már a barokk stílusban alkalmazott szegélyező párkányok nélkül épültek meg. Az árkádos 511