A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Művészettörténet, Iparművészet - É. Kiss Sándor: A hajdúhadházi „Ócska” templom

3. kép. A keleti kapu feletti kőtábla István, Csőregh Mihály, Szabó János és mások idejében az Úr 1654. évében augusztus 20. napján. Újjáépíttetett 1733-ban. Ez a kőtábla maradt meg csak az Öcska templomból. A mai templom bejárati csarnokának falába építve látható. A templom körül volt a kor szokásához híven a cinterem, vagyis a temető, melyet már az 1437. évi jelentés is említ. Közvetlen a templom tövében az előkelőek temetkeztek, tőlük kijjebb a köznép. Ez a temető a XVIII. sz. közepe táján vagy még előbb megszűnhetett, mert akkor már két másik temető is volt Hadházon: a Kapus út jobboldalán a Keleti vagy Nagytemető, a mai Lorántffy utca és a vasút között, amelyet a húszas évek elején osztottak ki házhelynek, s ahol Földi János hamvai is nyugosznak, és a Déli vagy Kistemető, a mai Urges nevezetű városrész helyén. A Földi János Altalános Iskola nyugati épülete a templom és a temető helyén épült. Amikor az iskola udvarán levő hársfákat ültették, 1922 tavaszán, saját szememmel láttam, hogy a gödrökből emberi csontokat, köztük számos koponyát hozott az ásó felszínre. A templom belsejét Nagy Sándor szemtanúk elbeszélése alapján a következőképpen írja le: A templomi szószék eredetileg a déli falhoz épült. Helyén még akkor is meghagyták, amikor a falat kijjebb vitték, s így az 1777. óta szabadon állott. Gyönyörű míves, régies stílusú faragványos faalkotmány volt. Mennyezetén az egyház címere, a fiait tápláló pelikán madár. Hogy e szép emlékkel az új templom építésekor mi lett, az öregek sem emlékeznek reá. Ellenőrizhetetlen mendemondák a szószék sorsáról forognak közszájon. Ha talán ezen a nyomon elindulnánk, valamely darabját még fellelhetnénk. Minthogy a templom egész berendezését eladogatták, valószínű, a szószék is erre a sorsra jutott. A templom keleti és északi felén fél magasságban karzat futott végig, amelyhez kívülről deszkalépcső vezetett fel. Arra sem emlékeznek az öregek, hogy a régi orgona hová került, melynek építésére 1797-ben közadakozást indítottak. Az adományozók között a város híres tudós és költő orvosát. Földi Jánost is ott találjuk 4 forint, feleségét, 500