A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Művészettörténet, Iparművészet - É. Kiss Sándor: A hajdúhadházi „Ócska” templom

Földiné ifiasszonyt pedig 1 forint adománnyal. Okmányszerű adat nincs ugyan róla, de valószínű, hogy az orgonát is eladták. Mint a leírásokból megállapítható, a templomnak három harangja és kisebb harangszámba elmenő nagyobb csengettyűje is volt. A toronyban levő nagy harang készítési ideje 1598-cal volt megörökítve. Itt találták-e a települők, vagy másként tettek rá szert, nem tudjuk. A templomnak sajátságos óraszerkezete volt. A vele összefüggő csengetytyú minden óraütést élénk berregéssel előrejelzett, a harang csak azután kongatott.

24 Az óracsengettyűt az egyház 1752-ben készíttette.

25 Nagy áldozatkészségre és igényességre vall, hogy a hadháziaknak már ekkor működő toronyórájuk volt. A harangtoronyban két harang kapott helyet. A nagyobbikat 1746-ban az egyház költségén öntötték. A kisebbiket, amely már 1872-ben nem volt használatban, egy egri harangöntőtől szerezték cserébe azért a harangért, amelyet Lengyelországban vettek 1735-ben, megtoldván 34 V forinttal és egy harangcseréppel.

26 „Anno 1735. die 29 ma Április az Ur Isten dicsőségéhez való buzgólkodásunkból felindíttatván vettük a kisebbik harangot Lengyel Országban Liska nevű városban lakó Sztankovics Ferenc és Bareg László lengyelektől 30 Vonás forintokon, idest flór. harminc, mellyet az Ur Isten a maga dicsősségére ezen Hatházi Szent Ecclésiában végtelen sok időkig tartson meg. Amen. Ductor eius temporis Joannes Győrffi."

2

' Nagy Sándor azt írja a harangtoronyban levőkről: Nagyobbik a közös imára hívogat naponként, a kisebbik pedig lármaharang volt, melyet tűzvész vagy ellenséges támadás esetén félrevertek. Amikor 1873-ban az Üj-templomot felépítették, a régi harangok közül egyet sem vittek át tornyába. Mind a hármat eladták. Hogy kinek és mennyiért, nem tudjuk. Az új templomba Pozdeck József bécsújhelyi harangöntővel öntettek három új harangot, melyek közül csak a legkisebb van meg, a két nagyobbikból az első világháború idején ágyút öntöttek. A régi templomból megmaradt hírmondónak az a csengettyű, amely a nagy toronyban volt, s az óraütéseket megelőzvén berregett. 1896-ban az iskola megnyitásakor az udvaron állványra szerelték és kedves hangja jelezte a hadházi gyermekeknek hatvan éven át a tanóra, illetve tízperc kezdetét és végét. Kerestem ezt az 1752-ben öntött csengettyűt, s helyén egy minden dísz nélküli sima, még be sem patinásodott másik csengőt találtam. Ahogy mondják, a régi a háború alatt megrepedt, s 1948-ban az akkori iskolaigazgató vagy újraöntette, vagy elcserélte. Ügy látszik, neki is csak egy darab bronz volt ez a csengő. Tájékozatlan lehetett helytörténeti és muzeális értékéről. A XV. századi templomot megelőzően is volt Hadháznak temploma. A pápai tized jegyzékekben (1332-37) mint egyházas község szerepel.

28 Miklós nevű papjára 1332-ben 10 garas pápai tizedet vetettek.

29 Ennek a még régibb templomnak mind ez ideig sem írásos, sem tárgyi emléke nem került elő. 24 Dr. Kovács J. István: Magyar református templomok (Bp. 1942.) 550. 25 Emi. 1872. 26 Emi. 1872. 27 HBML. Tjkv. 1735. 28 Ortvay T.: Magyarország egyházi földleírása. Geographia ecclesiastica Hungáriáé (Budapest, 1891). 29 Zoltai Lajos: Debrecen és vidékének urai (DKK 1905.) 68. 501