A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)
Néprajz - Ujváry Zoltán: Esővarázsló termékenységi rítusok
rába, ahol a koszorúvivőt vízzel megöntözték. 91 Zsitva melléki hagyomány szerint a koszorúvivőt úgyszintén leöntik és úgy vélik, hogy e cselekedetük nyomán a búzának az eső nem fog hiányozni. 92 A németség hagyományából elsőként említsük a szászrégeni szászok szokását, amelyet a lejegyző szerint feltehetően a románoktól vették át. Az aratás befejezésekor egy legényt díszítenek fel az aratókoszorúval, akit az utcán a lakosok leöntöznek. 93 Némely német területen aratáskor az első gabonásszekeret öntözik meg vízzel. 94 ÉszaknyugatNémetországban az utolsó gabonásszekéren egy kalászokkal díszített bükkfát vagy fűzfát vittek haza. A fát és a munkásokat vízzel leöntötték. 90 Beitl R. írja le, hogy a gabona learatásával, az utolsó kéve elkészítésével az esővarázslás rítusai összekapcsolódnak. A németek aratószokásaiban gyakori, hogy az utolsó kévéből egy emberi alakot formálnak, amelyre női ruhát adnak, fejére pedig virágokból készített koszorút helyeznek. Ezt az alakot öregasszonynak nevezik és az utolsóként hazaszállítandó gabonarakomány tetejére ültetik. Amikor ez a szekér halad át a falun, a lakosok vízzel teli fazekakkal, vedrekkel, fecskendőkkel stb. mennek az utcára és a bábut, valamint a lovakat, az egész kocsirakományt alaposan megöntözik, eláztatják. 96 4. A munkával összefüggésben a vízleöntésnek egyéb alkalmai is ismeretesek a néphagyományban. Az aratás hagyományán kívül más munkaalkalmakkor szokásban volt a trágyahordó leöntése, a szántásról hazatérő leöntése, a tavaszi munkába induló leöntése, a vetni induló leöntése, az eke leöntése tavasszal s számos példa mutatja azt is, hogy a vízzel való leöntés szokása az állattartási hagyományban is előfordul. Ezekre egy korábbi munkámban már utaltam. 97 Most csupán néhány példát említek az esővarázsló termékenységi rítusok kérdéseinek megvilágításához. Erdélyi hagyomány szerint a trágyázásról hazatérőket éppenúgy megöntözik, mint az aratókoszorú-vivőket. 98 A Maros menti községekben, román hagyomány szerint, azt az embert, aki ekéjével tavasszal elsőként ment ki szántani a határba, Szt. György napján megfürösztik, vízzel leöntözik. 99 A szántó embernek, ill. az ekének a megöntözésére különösen szép példákat ismerünk a román néphagyományban. Részletes elemzés nyomán megtalálnák az összefüggést a télközépi р!идщоги1 szokással, amelyhez kapcsolódó énekekben a vetéstől az aratásig, sőt az új kenyér sütéséig tartó munkákra, termékenységvarázslásra vannak utalások. 1<w A tavaszi első szántó leöntésére Varga V. múlt 91 Nagy ].-. A tótok otthonáról Árvamegyében. Alsókubin, 1891. 85. 92 Huszár Gy.: Zsitvamelléki aratáskörüli népszokás. Vasárnapi Újság, X. 1863. 286.; Ugyanez: Réső Ensel S.: i. m. 351. 93 K.: Szászrégeni szászok. Vasárnapi Újság, VI. 1859. 48. sz. 567-568.; Ugyanez: Réső Ensel S.: i. m. 248. 94 Geiger P. : Deutsches Volkstum in Sitte und Brauch. Berlin-Leipzig, 1936. 204.; A német esővarázsláshoz 1.: Gesemann G. ; Regenzauber in Deutschland. Braunschweig, 1913. 95 Fehrle E. : Feste und Volksbräuche im Jahreslauf europäischer Völker. Kassel, 1955. 175. 96 Beitl R. : Deutsche Volkskunde. Berlin, 1933. 296. 97 Ujváry Z.: i. m. 158. kk.; Ujváry Z. -. A szokáskutatás néhány terminológiai kérdése. Műveltség és Hagyomány, V. 1963. 145-153. 98 Szendrey Á.: A népi társasmunkák és összejöveteleik. Ethn., XLIX. 1938. 275. 99 Moldován G..- Alsófehér vármegye román népe. In: Alsófehér vármegye néprajza. NagyEnyed, 1899. 1019. 100 Az ekehúzás kérdéseihez vö.: Ujváry Z.: Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban. Debrecen, 1969. 119 kk.; Dömötör Т.: Naptári ünnepek, népi színjátszás. Budapest, 1964. 17., 93.; Ferenczi I.-Ujváry Z.: Farsangi dramatikus játékok Szatmárban. Műveltség és Hagyomány, IV. 135. További irodalmat 1. i. m.-ben. 470
