A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)
Néprajz - Ujváry Zoltán: Esővarázsló termékenységi rítusok
Czerigrád tája felől Szép koszorú jött elő; E szép koszorú kelet Tájékáról érkezett! Szép falusi legények Szívből köszönt titeket. Jöjjetek hát, jöjjetek, S vízzel öntözgessétek, Kérjétek a jó Istent, Hogy minket megsegítsen-, Indítsa meg a felhőt S adjon, mikor kell, esőt". 83 Az egykori Bács-Bodrog megyei sokácok aratás befejezése után az egyik arató legény fejére helyezték az aratókoszorút, akit a gazda házánál vízzel lelocsoltak a következő szavakkal: „Élj, légy egészséges, s legyen termékeny évünk." A koszorút megőrizték, s az új vetéskor a vetőmag közé keverték a kimorzsolt magjait, hogy a termés jó legyen. 84 A Muravidéken a szlovének az aratás végén a doznjekkel koszorúzzák meg az első kaszás aratót, vagy az első aratónőnek, ill. az aratási menetet vezető asszonynak adják az aratókoszorút. Kelet-Stájerben az aratókoszorút vivőt vízzel öntözik meg. Orel В. véleménye szerint a vízzel való leöntéssel a nyári esőt kívánták előidézni. 8 ' Karinthiában a szérűn mind a cséplő embernek, aki az utolsót ütötte, mind annak, aki az utolsó kévét feloldotta, kezét-lábát szalmakötéllel összekötötték, fejükre szalmakoszorút helyeztek, végigvitték a falun s a patakba dobták őket. 86 Némely helyen a bolgároknál az asztag rakásakor az első kévére öntenek vizet. 87 Gyakran az utolsó kévéből női ruhába öltöztetett bábut készítenek. Végigviszik a falun és a folyóba dobják azzal a céllal, hogy a következő évi terméshez elegendő esőt és harmatot biztosítsanak. 88 Nem ismeretlen az aratási vízzel való leöntés a lengyeleknél sem. Krakkó környékén az utolsó kévébe egy asszony burkolózik, az utolsó gabonásszekéren viszik haza, ahol a család minden tagja leönti vízzel. Litvániában hasonlóképpen öntözik meg az utolsó kévét. Azonban nem élő személyt burkolnak be vele, hanem asszony alakúra formázzák és az utolsó gabonásszekérre teszik. Végigviszik a falun és a gazda házánál vízzel leöntözik. 89 A szlovák aratónők az aratás befejezésekor búzaszálakból és mezei virágokból fonják a koszorút. Az egyik aratóasszony fejére helyezik. A gazda vízzel leönti és a koszorút a háznak az udvarra néző falára akasztja fel, ahol az gyakran ott marad a következő aratásig. 90 Az Árva megyei jobb módú szlovák gazdák aratói az aratás befejezésekor koszorúval vonultak a gazda udva83 Ember Gy.: A búzakoszorús menet. Magyarország és a Nagyvilág, VIII. 1872. 340. 84 Jankó ].: i. m. 161. 85 Orel В.: Slovenski ljudski obicaji. In: Národopisje Slovencev (Red.: Graíenauer J.-Orel В.), II. Ljubljana, 1952. 148. 86 Liungman W.: Traditionswanderungen Euphrat-Rhein, I-II. Helsinki, 1937-1938. I. 254. 87 Martmov A. P.: Narodopisni materiali ot Graovo. Sbornik za narodni umotvorenija i narodopis, XLIX. 1958. 744. 88 Frazer J. G.: The Magic Art, I. New York, 1951. 146. 89 Frazer J. G.: i. m. 145. 90 Valentényi Gy.: A kiskárpáti tót nép élete, viselete és szokásai. Ethn., XX. 1909. 42. 469
