A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)
Néprajz - Ujváry Zoltán: Esővarázsló termékenységi rítusok
területeken ismeretes. A szokást a résztvevők központi alakjáról Zöld Györgynek (Zeleni Juraj, Zeleni Júrij, jurjasa, jurac stb.) nevezik. Részletes tanulmány ban foglalkozott a horvát Zeleni Jurajjal Huzjak V. 44 A szokás, amelyet Kuret N. a maszkos játékok, felvonulások közé sorol 45 több változatban ismeretes. Főbb vonásait Huzjak V. a következőkben emeli ki. Szt. György napkor, esetleg az azt követő vagy megelőző napon néhány fiú végigjárja a falut. Előfordul, hogy a csoport tagjai leányok, esetleg fiúk és leányok vegyesen. A csoport tagjai közül egyet Zöld Györgynek neveznek. Az öltözete lényegesen eltér a többiekétől. Zöld gallyakkal, lombos ágakkal van beborítva. A hozzáerősített különböző zöld ágak, gallyak annyira beborítják, hogy alatta a személy nem látszik. A csoport többi tagja zöld ágakat visz a kezében. A Zeleni Jurajt házról házra vezetik. A tavasz megérkezéséről énekelnek és jókívánságaikat fejezik ki a ház tagjainak. Ajándékokat kapnak, ők pedig a háziasszonyoknak a magukkal vitt zöld gallyakból, ill. Zeleni Juraj maszkjából adnak egy-egy ágat. Ezeket az ágakat a gazda később elássa a mezőn vagy a kertben, olykor az istállóba, a méhesbe helyezi, esetleg megőrzi villámcsapás ellen. 46 A horvát Zeleni Juraj és a román gocoj meglepően hasonlít egymásra, noha közöttük közvetlen kapcsolatról nem beszélhetünk. Zöld levelekbe, mohába öltöztetett maszkos alakok Európa számos pontján felbukkannak a néphagyományban. A Zeleni Jurajhoz hasonló európai párhuzamok közül a bajor Niederpöringben ismeretes szokást említjük meg. Pünkösdkor egy fiút tetőtől talpig levelekbe, virágokba öltöztettek. Fején magas, hegyes süveg volt, amit szintén növények, virágok borítottak. Az alak társai kíséretében végigvonult a helységen. Minden háznál megálltak, ahol vízzel öntözték le a Píingstlnek nevezett, zöldbe öltöztetett alakot. 47 Gavazzi M. rámutatott arra, hogy a Zeleni Juraj szokásban olyan mágikus tevékenység nyilvánul meg, amellyel a szántóföld termékenységét, az állatok védelmét, egészségét akarják elérni. A Zeleni Jurajt a vegetációs erő képviselőjének tartja. Olyan alaknak, amelynek apotropeikus szerepe a legfontosabb. 48 A mezőgazdasági rítusokkal való kapcsolatára világosan utal az, hogy a Zeleni Jurajtói és társaitól kapott zöld ágat a szántóföldbe ássák, hogy megvédjék a gabonát, a termést az ártó hatalmaktól. Ezt a mágikus tevékenységet általánosnak lehet tekinteni ott, ahol a szokás ismeretes. Hangsúlyoznunk kell, hogy a szokásnak az agrárkultusszal való kapcsolata teljesen egyértelmű. Mielőtt az esővarázsló szokások további példáira térnénk és a mezőgazdasági termékenységi rítusokkal összefüggésben elemeznénk a funkcionális kérdéseket, meg kell még említenünk a román Scaloian szokást, amelynek délszláv párhuzamaira és a vele kapcsolatos magyar közlésekre előzőleg már tettünk említést. A Scaloian esővarázsló szokásra egy érdekes román elmélet agrárkultusszal való kapcsolata miatt térünk ki. Vulpesco M. vizsgálatai során a Scaloian szokást kapcsolatba hozza az 44 Huzjak V.; Zeleni Juraj. Zagreb, 1957. 45 Kuret N.: Aus der Maskenwelt der Slowenen. In : Masken in Mitteleuropa (Red. : Schmidt L.), Wien, 1955. 207.; Kuret N.: Masken der Slowenen. Schweizerisches Archiv für Volkskunde, LXIII. 1967. 213. 46 Huzjak V.: i. m. ; L. még: Drobjakovic B. : Etnologija naroda Jugoslavije. Beograd, I960. 208.; Franic I. T. : i. m. 103 kk. ; Schneeweis E. : i. m. 137.; Gavazzi M. : Das Maskenwesen Jugoslaviens. Schweizerischen Archiv für Volkskunde, LXIII 1967. 199.; Semayer V. : Turkajárás Szolnok-Dobokában. Népr. Ért., III. 1902. 109. 47 Frazer J. G.; Az aranyág. Budapest, 1965 169. 48 Idézi Huzjak V.; i. m.; Drobjakouic B.: i. m. 209. 461
