A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Néprajz - Ujváry Zoltán: Esővarázsló termékenységi rítusok

2. kép. A szerb dodola vízzel való leöntése. Predics Uros rajza Az esővarázsló énekek a következő helységekből valók: 1. Orlovat (Jugoszlávia), 2. Kikinda (Jugoszlávia), 3. Mosorin (Jugoszlávia), 4. Orlovat, Palanka (Jugoszlávia), 5. Pancevo (Jugoszlávia).

14 A szerb dodolához hasonló az egykori dél-magyarországi szlovén pásztorok esővarázslása. A szlovén pásztorok szárazság idején egy leányt választanak, a patakhoz vezetik és a következő mondás közben vízzel öntik le: Adj esőt, adj esőt, oj dodo, dodo le!

15 Lényegesen eltér azonban az eddigiektől a Doklezovje falu (Jugoszlávia) szlovén lakosságának esővarázslása, amelyet még 1938-ban is gyakoroltak. Tíz-tizenkét - körülbelül húsz év körüli - leány egy szalma- vagy vesszőkosárral naplemente után a Mura partjára megy. A kosár nyílására botokat, fadarabokat, száraz gallyakat helyeznek és szalmával meggyújtják. A kosarat a vízre teszik. A parton mindaddig imádkoznak, amíg a tűz elalszik, illetőleg amíg a kosár el nem tűnik a szemük elől. Az esővarázslásnak ennél a formájánál igen lényeges követelmény, hogy a szertartásban résztvevő mindegyik leány szűz legyen. Ez nemcsak az esővarázslás eredményessége szempontjából fontos. Az a leány, aki az esővarázslás szertartása alkalmával nem volt szűz, ha legközelebb csónakba ül, a csónakkal együtt elmerül és a vízbe fúl.

16 A szerbek dodolájávál szinte teljesen azonos a sokácok esővarázslása. A szokásban részt vett 15-16 leány. A kapott adományokból a dodolát alakító leány lakásán mulatságot tartottak.

17 14 Bellosics B.: i. m. 420-422.; Vakarcs K. -. i. m. 307.; Juga V.; i. m. 149-150. 15 Bellosics B.: 419. 16 Pável Á.: i. m. 359. 17 Jankó ].-. Adatok a Bács-Bodrog megyei sokaczok néprajzához, Ethn., VII. 1896. 161.; Bosnyák dodolához: Strausz A.: Bosznia és Herczegovina. Budapest, 1883. 238. 453