A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Néprajz - Ujváry Zoltán: Esővarázsló termékenységi rítusok

Az első világháború előtti Magyarország területén élő bulgárok néphagyományában szintén megtaláljuk az esővarázslást. Az első tavaszi záporeső megeredésekor, a leány vagy a legény hajadon fővel kiállott az esőre és azt mondotta: „Essél, essél eső, hogy érjen a rozs, hogy tér jet vehessek rajta", illetőleg: „Essél, eső, essél, hogy legyen búzatermés, hogy íeleséget vehessek rajta"."® Az adatok arra mutatnak, hogy a bolgár eső varázslás a román paparudaval állt közvetlenebb kapcsolatban. A Karas felső folyása mentén (Románia) élő krassován bolgárok paparuganák (peperedo) nevezték a zöld ágakkal beburkolt leányt. Kísérő leánytársai minden udvarba a következő szavakkal léptek be: „Рарагида, jöjj ki, önts le csöbör vízzel, hogy alma kivirágozzék, önts le veder vízzel, hogy búza legyen."

id Margalits E. Koledák a délszlávoknál с tanulmányában több példát említ az esővarázsló szokásokra. A szlavóniai Ótok faluban esőt varázsolni cigány fiúk járnak. Bodzaágakkal, levelekkel borítják be magukat. Énekükben azt kérik, hogy legyen harmatos eső, amely megáztatja a földeket, a réteket. Minden házból a gazdaasszony egy vödör vízzel önti le őket s megajándékozza tojással, liszttel, szalonnával. Isztria szlávok lakta területein a zöld ágakba burkolódzott ifjak a következő esőkérő szöveget mondják: „Esőtkérők megindultak Prepor városából, amerre csak járnak, ott az istent kérik, hogy bő esőt adjon, legyen piros mustunk, legyen íehér cipónk és mindenből bőségünk. Búzánk bőven legyen, gyermekünk megnőjön, egészségben egyenek, szépen egybekeljenek. Isten, gyűjts íellegeket, bocsáss égi cseppeket ezen szent földekre." Ezt követően a leányok vizet öntenek az esőkérőkre és úgy vélik, hogy hamarosan eső lesz. Veglia szigetén Dabasnicában két esőkérő jár házról házra: „Esőkérők járnak és az istent kérik, adjatok túrót, tojást, hogy az isten friss záporesőt adjon és bőven legyen kalász." A nép meggyőződéssel hiszi, hogy az esőkérők járása után három nap múlva eső lesz. Montenegróban fiúk és leányok fakereszttel járnak körül és a következő szöveget mondják: „Keresztet viszünk és az istent kérjük, hozzá imádkozunk, könyörüljön rajtunk és nekünk esőt adjon. "'** A hazai délszlávok egyik csoportjának esővarázsló szokásáról a közelmúltban jelent meg közlemény Dömötör T. és Eperjessy E. tollából.

21 A balkáni népek szokásairól írt újabb munkákban részletes leírásokat olvashatunk az esővarázsló szokások különböző formáiról. A magyar nyelvterületen, a magyarokkal együtt élő délszlávok esővarázsló szokásaihoz tanulságos párhuzamokat figyelhetünk meg a szerb, a horvát és a bolgár szakmunkákban. Filipovic M. S. utal arra, hogy az esővarázslást, amely a délszlávoknál dodola, prporusa stb. néven ismeretes, átvették ugyanilyen néven az albánok, az északi görögök, a románok és az arumenek.

22 Schneeweis E. az esővarázslással kapcsolatban leírja, hogy a szerb esőkéső leányt meztelenre vetkőztetik s teljesen beborítják fűvel, virágokkal, csupán csak a szemei látszanak ki. Minden ház előtt táncol és a ház lakói megöntözik.

23 Vakarelski Ch. szerint Bulgáriában legelterjedtebb szokás a peperuga, Dodola, 18 Czirbusz G.: A Temes és Torontál megyei bolgárok. Budapest, 1913. a. 57. 19 Czirbusz G.: A krassószörényi krassovánok. Budapest, 1913. b. 179. 20 Margalits E.: Koledák a délszlávoknál. Ethn., XI. 1900. 163-164. 21 Dömötör T.-Eperjessy E.: Dodola and other Slavonic folk-customs in County Baranya (Hungary). Acta Ethn., XVI. 1967. 399-408. L. ott további utalásokat. 22 Filipovic M. S.

: i. m. 261. 23 Schneeweis E.

: i. m. 61-62. 454