A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Néprajz - Bencsik János: Adatok a Hajdúságból a temetkezés szokásának és hiedelemanyagának kutatásához

fedele maradt meg. Hossza 134 cm, oldaldeszkák szélessége 28-17 cm, teteje 11-6 cm. Tetején három esztergályozott, fenyőfa gömb csapokkal odaerősítve. Elhelyezésük szabályos, végétől 5-5 cm-rel beljebb, s középen. A koporsók két részből állnak, az aljából és fedeléből, s ezek félmagasságban találkoznak. Fejtől a láb felé (különösen a nagyobb méretű koporsók) erősen véknyítottak. Készítésükhöz nem használtak vasszögeket. Mindenütt facsapokkal erősítették össze a deszkákat. Feltehető, hogy enyvet is alkalmaztak. Még a lezárást is a végdeszkákban levő csapokkal eszközölték. Nagyobb koporsók lezárásakor a csapokat is, vasszögeket is használták. E kovácsoltvas szögeket a fejnél és a lábnál oldalt ütötték a deszkákba. A kisebb koporsókhoz csak egy szeget használtak, melyet egyszer a bal, másszor a jobb oldalon alkalmaztak. Minden kiásott és tanulmányozható állapotban levő koporsó - számuk azokkal is szaporodik, melyek nem kerültek be a múzeumba - virágokkal díszített. Színes alapra festették a virágokat. Első koporsó alapszíne világoskék. A második felül sötétszürke, mely fokozatosan világosabb lesz, a harmadik világosszürke, a negyedik meghatározhatatlan a rossz állapota miatt, az ötödik világoszöld, a hatodik fekete alapszínű. Az alapszínre festették a kétoldalt végigfutó virágdíszítést. A második, nagyobb méretű koporsó kivétel, melynek oldalait körben futó virágkoszorúval festették tele. Nemcsak az oldallapokat, hanem a végeket is festették. Mindig egy-egy virágmotívummal töltötték ki a teret, melyhez az alsó rész is hozzátartozott. A koporsók alját oldalt azonban nem festették, ezek díszítetlen maradnak, az alapszínük, ahol ez tanulmányozható, megegyezik a fedél alapszínével. A tanulmányozott koporsókat valószínű, nem egy műhelyben készítették, illetve ha igen, akkor nem egy festő festette mindegyiket. A koporsók készítésének ideje nagyjából egy, mégis csupán az utóbbi négy díszítése az azonos. Ezek erősebb rokonságot mutatnak az azonos jellegű, az egykorú hajdúböszörményi festett parasztbútorokkal. Az eddig előkerült koporsókon a következő felírások voltak. Egy kis koporsón, mely tönkrement Vig Ferenc élt 5 hetet. Egy töredékben maradt koporsófedelen Marija asszony felirat volt. A kettes számmal jelölt koporsó alsó peremén, két oldalt végig írás volt:. . . nah leányai a TTe Ékességedben járnak a tte jobb. . ... és a halálozás dátumának utolsó betűi. (A név és a keltezés teljesen olvashatatlanok.) Az első koporsóban egy 5-7 éves leány teteme feküdt, hanyatt, nyújtott lábakkal, a törzs mellett végig fektetett kezekkel. Homlokán fehér selyemszalaggal fogták át a haját, e szalagot fonták be két oldalt a hajba, a hajfonatok végein egy-egy csőkört kötöttek. Feje alatt búzatörekkel töltött fehér selyempárna. A párnán szélével párhuzamosan a homloktól körül fehér selyemszalagból tűzött csokrok. A test alatt fenyőfa forgács, melyet fehér selyemlepedővel takartak le. A lábak alatt a bokáknál összegyűrt 90 cm-es hímzett rózsás (gyári) selyemszalag. A térd alatt szintén ilyen szalag (csak hímezetlen) hurokra tett, összegyűrt állapotban. A boka alatt pedig hurokra tett 100 cm-es fehér selyemszalag összegyűrten. Egyik sem kötötte át a lábakat. Hátulgombolós ruha volt rajta két rézkapoccsal, melyek nyitva voltak. A testet körül kicsüngő szemfedél borította. A második koporsóban levő halott kb. 20-25 éves leány volt. Nyújtott testhelyzetben hanyatt fektetve, keze oldalt a test mellett. Haja középen elválasztva, két oldalt copfban (fonatban) a vállára fektették, melyek végébe befonott, csokorra kötött fehér selyemszalag. Feje alatt forgáccsal töltött fehér párna, alatta fenyőfaforgács, fehér lepedővel leterítve. Rajta fehér rövid ujjú blúz, fekete szoknya. Az ujja hurkás díszítésű. Hátul rézkapcsok, melyek nyitva 443