A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Néprajz - Bencsik János: Adatok a Hajdúságból a temetkezés szokásának és hiedelemanyagának kutatásához

szaka is hozzáláttak a mosdatáshoz, az őtöztetéshez. Ennél nem volt fontosabb munka. A halál bekövetkeztének pillanatában lefogják a halott szemét. Egy szerre fogják le mind a kettőt. A két hüvelykujjukkal nyomják oda a szemhéjat. Egy kissé meghúzzák, hogy lent maradjon. Ha felpattan a szemehéja, akkor kisebb pénzdarabot tesznek rá, s azzal nyomatják le/ Rendszerint tíz, húsz, esetleg ötven fillérest használnak fel. Nagyobb (forint) pénzdarabot nem igen alkalmaztak e célból. A pénz egy nap alatt lenyomja a szemhéjat, s nem nyílik fel újra a szeme. Nyíregyházán tört cserépdarabot helyeztek a halott szemére. Azért csukják le a halott szemét, mert nézése rémítő. Ha felnyílik a halott szeme, akkor fiatalt vár maga után, fiatal fog meghalni utána. Ha nem nyílik fel, akkor idősebb következik. Mások szerint, ha felnyílik a halott szeme, akkor vár valakit maga után. Ilyenkor rövidesen követi őt a rokonságból valaki a halálba.'' Utána felkötik az állát, ezt azonban mosdatáskor újra leoldozzák, s majd öltöztetés után kötik föl ismét. E célra egy fehér gyolcs kendődarabot vagy egyenes szalagszerű ruhát készítettek el az idősebbek. Csak egyszerűen lehasítanak egy darabot, az a fontos, hogy fehér és tiszta legyen. Használhatnak e célra ócska ruhadarabot is. Az állkötőt a halott fejetetején bokorra kötik meg, s mikor teljesen kihűlt a holttest, akkor veszik le. Az állfelkötést többnyire mosdatás előtt is alkalmazzák. Nem mindenki meri a halottat fogdosni. Vannak tehát alkalomszerű és rendszeres halottőtöztetők. Ezek vagy szívességből, vagy pénzért végezik el e munkákat. Ha nem félnek, akkor a családtagok végzik el a mosdatást és az öltöztetést. A férj halálakor a feleség is elláthatja a teendőket. A férfiak ritkán végzik e munkákat el a halott körül, ez jobbára női feladat volt.

6 A borotválás kivételével minden munkát nők szoktak végezni. A halál bekövetkezte után mindjárt a mosdatással és őtöztetéssel törődnek, mert ha kihűl a holttest, s megmerevedik, akkor nehéz vele boldogulni. Ezért aztán, ha éjjel történik a haláleset, s csak reggel tudnak hozzáfogni a mosdatáshoz, öltöztetéshez, akkor betakarják a halottat, hogy ne hűljön ki. Előbb megmosdatják, esetleg megfürösztik a halottat. Ez attól függ, hogyan tartották tisztán a beteget, illetve mennyire bírják a holttestet. Ezt soha nem hagyják el, mert azt tartják, hogy a teste-lelke tisztán menjen el. Ha mást nem is, de vizes ruhával letörölgetik az arcát és a kezét. Régebben, emlékeznek vissza, mindig fürdették a halottat. Erre mutat az a tény is, hogy faluszerte négy férfi járt öltöztetni. A mosdatáshoz teknőt, lavórt, tálat használnak. Az arcot langyos vízben mossák meg, testét azonban lehet hideg vízzel is megmosni. Hideg vizet azonban ritkán használnak, mert irtóznak a hideg víztől. A mosáshoz szappant is használnak. A mosdóvizet kerítés tövibe, télre helyre öntik, vagy gödröt ásnak neki. Van, hol a ganajcsomóra öntik ki. Minden esetben olyan helyre kerül, ahol nem járnak, nem szabad keresztüllépni a halott kiöntött mosdóvizét, mert annál a háznál meghal valaki. Mások azt tartják, hogy aki átlépi a mosdóvizet, az meghal. Ügy tudják, hogy aki átment rajta, azt elvitte magával a halott. Ha a kiöntött mosdóvízen keresztül repül a madár, már nem árt senkinek. A halott törléséhez olyan törölközőt vesznek elő, amely már használaton kívül volt. Ezt használat után elégetik. 4 K. Kovács L., i. m. 54. 5 K. Kovács L., i. m. 35. 5 K. Kovács L., i. m. 63. 431