A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Néprajz - Bencsik János: Adatok a Hajdúságból a temetkezés szokásának és hiedelemanyagának kutatásához

Bencsik János Adatok a Hajdúságból a temetkezés szokásának és hiedelemanyagának kutatásához I A temetkezés és a temetési szokások Polgár községben Polgár a visszaperelt és újratelepített káptalani birtok a XVIII. század közepétől római katolikus vallású volt. A reformáció természetesen csak a hajdúk idejében, és jóval később, a XIX. század végén tudta megvetni lábát itt. Ekkor építettek templomot is maguknak a reformátusok. E templom tornyában van a XVIII. század elején elfutott hajdúk által elhurcolt, majd Fegyvernekre került, s tőlük visszaperelt hajdú-harang. A római katolikus vallás uralta a község (a volt mezőváros) egész életét és szellemi-fizikai tevékenységét egyaránt. A képeseknek (az aratóknak) munkakezdés előtt egyházi szertartáson kellett részt venniük, egyébként nem kaptak munkát. Nehéz volt dacolniuk a földesúrral, az egri káptalannal. A vallás szabályai át- meg átszőtték a szokás világot; s a népi díszítőművészet motívumanyagában éppen úgy előbukkannak, mint a különböző ünnepkörök szokásában. Ez az erős hatás nem hagyta változtatás nélkül a népi hitvilágot sem. Az uralkodó római katolikus vallás módosította, alakította a népi hitvilágot, s igen gyakran meghatározta a népi hiedelemhez fűződő szokásokat. Ezért aztán a népi hitvilág s ezen belül is a halott-kultusz sok, a vallás tételei által szinte előírt változást szenvedett. A halál közeledtét a polgáriak több jelből vélték felismerni.

1 Ezek közül is leginkább tartotta magát a kutyavonítás. Ha a kutya felfelé tartja vonítás közben az orrát, akkor tűz, ha lefelé tartja, akkor pedig halál lesz. Ha a kutya bevonít az ablakon, az is biztos halált jelent. Arrafelé vonít a kutya, amerre a halál bekövetkezik. Vajon kit ordít ki az utcából? - szokták kérdezni. Azt tartják, hogy megérzi a dögszagot és azért vonít. Látja a lelkeket, s azokat ugatja ilyen rémítően. Ha a kutya vonít, akkor haragszanak rá az emberek. E vonítástól rossz érzésük támad. A halálmadár (kuvik) kiabálása is halált jelent. E motívum azonban nem általános, Polgáron csak kevesen ismerik. Halált jelent a tyúk kukorékolása is. Az ilyen tyúkot agyonütik, hogy elejét vegyék e szomorú esetnek. Ugyancsak a halál előjelének tartják azt a jelenséget is, amikor a macska a szobában, a nagygerenda alá fekszik (itt van a halott ravatalának a helye). Ha magától elreped a tükör, vagy ha rosszakat álmodnak, hitük szerint szintén a halál előjele. Ha álmukban kihúzzák vagy kiütik a fogukat, rosszat, de gyakran halált is jelent. Ha ez a művelet fájdalmas, akkor közeli halott lesz. Néhányan a kocsival való álmodást is így említették. Mondják, - a halál rózsája megjelent a beteg arcán; ebből a halál biztos közeledtére következtetnek.

2 1 Halált jelent a szürke kis esti halállepke Polgáron. K. Kovács L., 1944. 13. 2 Azt tartja a néphit Polgáron is, hogy amint lefut az égen egy csillag, meghal valaki. K. Kovács L., i .m. 26. 429