A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Néprajz - Varga Gyula: A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában

A kint háló pásztorok azonban azon a helyen, ahol delelni vagy hálatni szoktak, rendszerint építettek maguknak kezdetleges kunyhót, amelyben felesleges gúnyájukat, eszközeiket tartották. A kunyhók a csőszkunyhók mintájára készültek. Elől-hátul szelemenfát ástak le, erre hosszára végigfektettek egy dorongot, melyet hasonló, 3-4 cm átmérőjű husángokkal oldalt és hátul körülállogattak, ezek felső végét gyékénnyel vagy fűzfavesszővel összekötözték. A kunyhó hátulját félkör alakban képezték ki. Oldalát - melynek hossza kb. 2,0-2,5 méter - vékonyabb vesszővel 2-3 helyen végigkorcolták. Ezután náddal, gallyakkal vagy más giz-gazzal, a XIX. sz. végétől gyakran szalmával rakták körül, úgy, hogy ez be ne ázzon. Az alját kb. 60-80 cm magasan földdel körülrakták. Az is előfordult, hogy az egész kunyhót földdel fedték s felülről betapasztották. Elöl nádból, vesszőből, sásból falat korcoltak s ajtót építettek hozzá (21. kép). Forrásaink csak erről az egyetlen pásztorépítményről adnak hírt. Györííy István ugyan említ a Berettyó mellékén kerek, favázas, boglya alakú, szalmával fedett kunyhót,

94 de ennek bizonyos nyomait - náddal fedett formáját - csak a faluban sikerült megtalálni, mint veremfedő tetőszerkezetet. 21. kép. A pásztorkunyhó váza A földrajzi adottságok, a sok víz, mocsár, láp, nádas megnehezítette a pásztorkodást. A mocsár éppen úgy, mint a bihari hegyekből lezúduló tavaszi áradások, a vadvizek igen gyakran követeltek áldozatot - néha lánccal kellett kihúzni a mocsárba süllyedt jószágokat —, de a réti csíkaszok is gyakran megszedték a maguk áldozatát, többnyire a falkától messzebb elkódorgó állatokból. Pereskedési jegyzőkönyvek százai tanúskodnak ezekről a küzdelmekről. Bár a Berettyó a múlt századvégi szabályozások óta megszelídült,

91 idősebb adatközlőink ma is hátborzongató emlékeket tudnak mesélni ezekről az élményekről. Emiatt is nagy fontossága volt a „kódorgásra hajlamos" jószágok 94 Györííy, 1943. 208-209. 95 Hunyadi, 1936. 19-21. 383