A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Történelem - G. Kapusi Erzsébet: Szabadkőműves tárgyi emlékek a Déri Múzeumban (Adatközlés)

Magyarországon a János-rendi, vagy szimbolikus szabadkőművesség működött, amit kék szabadkőművességnek is neveztek. Magyarországon 1886. március 21-én alakult meg a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy, két rítus: a János-rendi és a skót egyesüléséből. Debrecenben két páholy működött: a Haladás és a Körösi Csorna. A két főhatóság közös megegyezéssel készített, a kormány jóváhagyásával megerősített alkotmány alapján dolgozott. Az alkotmány tizenkét alaptörvényt tartalmaz. Mindenekelőtt leszögezi törekvéseit: „A szabadkőművesség filozofikus, filantropikus és progresszív intézmény" (I. alaptörvény 2. §) „Célja a közerkölcsiség, művelődés és felebaráti szeretet terjesztése és a jótékonyság gyakorlása." (I. alaptörvény 2. §) Az alkotmány első öt alaptörvénye az alapszabályokról, a szabadkőművességről, a nagypáholyról, és a nagytanácsról, valamint a nagypáholy szervezetéről és igazgatásáról intézkedik. A VI-XII. alaptörvény az igazságszolgáltatással, a páholyokkal, azok igazgatásával, a szabadkőműves körökkel, a páholytagokkal, a törvényekkel és a fogadalmakkal foglalkozik. A szabadkőműves szertartások, illetve az ott végzett munka telve van misztikummal, rituális szokásaik különösen nem mindennapiak. A szimbólumok, az évszázadok során modernebbekké váltak - az idők elteltével azonban sokat megőriztek belőlük -, s bár néha jelentésüket sem ismerték - szertartásaikban, illetve munkájukban használták. Felvétel. - A felveendő tagot, a „keresőt", ha a szavazás eredménye tiszta, felvétele előtt a fekete kamrába vezetik. Ott magára hagyják, módot adva a gondolkodásra, miért akar belépni a tagok sorába. Pénz és értéktárgyak nélkül léphet be, ezzel azt szimbolizálják, hogy az illető szellemi kincseire, szívére, munkásságára van csak szükség. A páholy ajtajához bekötött szemmel vezetik, ez nem a vak engedelmességet jelenti, hanem azt, hogy még vezetésre szorul, de jobb keze szabadon marad. Háromszor kopogtat a páholy ajtaján, majd leteszi - még mindig bekötött szemmel - a fogadalmat. Három szimbolikus utazást tesz meg a páholy szőnyege előtt, majd megpillanthatja a gyenge világosságot, ez a szellemi világosságot szimbolizálja, a kereső a teljes világosságot még nem pillanthatja meg. Később rendeli el a nagymester az erős, teljes világosságot, a kereső ekkor láthatja meg a páholyban megjelent tagokat, akik láncban összefogózva állanak. A páholy. - A páholy rendesen hosszúkás, négyszög alakú. Négy oldalát a négy világtáj szerint nevezték el. Keleten ül a páholy bölcsessége, a főmester, akihez három lépcsőfok vezet. A nyugati oldalon ül a két felügyelő, közöttük van a templomőr. Ez azt jelenti, hogy a páholy védve van. Ha a páholy közelében olyan személy van, aki nem tartozik a szabadkőművesek közé (profán), akkor elhangzik a figyelmeztetés: „esik az eső". A régi kőművesek ugyanis esőben abbahagyták a munkát. A munka megkezdése előtt három lángot gyújtanak meg (a bölcsesség, erő és szépség lángja). Az első lángot a főmester gyújtja meg kelet felől, mert onnan jön a világosság, a főmester feje felett állandóan ragyogó, vagy lángoló csillag van. A három láng kelet, nyugat és déli oldalon ég, északon nincsen láng, onnan nem jön világosság. A páholyt két oszlop díszíti. Az oszlopokon J, illetve В betű látható. Az oszlopok tetejét liliom és gránátvirág díszíti. A liliom az ártatlanságot, a békét, a gránátalma a munka édes gyümölcsét jelképezi, egyszersmind a jótékonyság szimbóluma is. A J betűs oszlop alatt ülnek a tanoncok, а В betűs alatt a 266