A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Történelem - G. Kapusi Erzsébet: Szabadkőműves tárgyi emlékek a Déri Múzeumban (Adatközlés)

legények. Az oszlopok Salamon templomának két oszlopa emlékére díszítik a páholyt. Midőn a templomot építették e két oszlop alatt fizették ki az inasok és a legények bérét, s ott osztották ki a munkát. A J betű jelentése „felemelni", igyekezzék az inas a sötétségből a világosságba felemelkedni. А В betű jelentése: „Az Úr erőssé fog tenni". A két oszlopnál foglal helyet a két felügyelő, az inasokra, illetve a legényekre ügyelve. A növényvilágból van még egy igen sokszor előforduló szimbólum, az akác. Értelmezése többféle. Így jelképezi az akác a mindig visszatérő tavaszt, a természet örökkévalóságát, az ember halhatatlanságát. Eredetét Hiram legendájából veszi. Hiram Salamon templomának építője volt, akit legényei - mivel nem árulta el a mesterszót - megölték és sírjára akácot tettek. A szabadkőműves páholyok halottaik - vagy ahogy ők nevezik „örök kelet"-be költözött testvéreik - sírjába akáclevelet dobnak. De ezenkívül más jelentősége is van az akácnak: a világon mindenütt megtalálható. Minden talaj alkalmas részére, mint ahogy a szabadkőművesek hirdetik; az ő eszméik számára is. A főmester asztalán és a kezében van a kalapács. Az emberiség legrégibb szerszáma. Kalapácsütéssel szólítják fel a tagokat a munkára, és ez jelzi a munka berekesztését. A kalapács nemcsak az alkotást szimbolizálja, hanem a rombolást is, ugyanis kalapáccsal rombolják le az emberek közötti válaszfalakat, babonát, előítéleteket, az akadályokat. Igen sok páholyban látható a főmester asztalán a biblia is. Nem a vallásosság kifejezőjeként, hanem az igazságnak, amire törekedniük kell. Sok helyen már elavultnak tartják ezt a szimbólumot, a francia páholyokban régen eltűnt. Bibliaként a páholy alkotmányát forgatják. Az asztalon kard is van. Ez a férfias becsület, ezenkívül a védelem és a támadás jelképe. Több helyen a kardot a bibliára fektetik szimbolizálva, hogy az igazságért küzdenek. A főmesteri asztalon van a körző. Körzővel lehet a legtökéletesebb mértani ábrát, a kört rajzolni. Jelképezi tehát a pontosságot. A körző szárai a főmester felé irányulnak, de felavatás alkalmával a körző hegyét a felveendő mellére irányítják, ahol a szív dobog. A főmester jelvénye, amely mind az asztalán, mind pedig a szalagján is látható, a szögmérő. Az egyforma pontosságú munka jelképe. Az első felügyelő jelvénye - ez a szalagján is látható - vízszintmérő. Az egyenességet szimbolizálja. A második felügyelő jelvénye a függő ón. Az épület, illetve a munka helyességét és szépségét jelzi. A páholyt szimbolizálja, egyben a munka jelképe a szőnyeg. Éppen olyan alakú, mint a páholy. Régebbi időben a páholy padlójának közepére szénnel vagy krétával rajzolták le, s a munka befejezése után letörölték. Később a XVIII. század közepe táján állandó szőnyeget kezdtek alkalmazni. Mint ahogy Salamon templomát is négy kőfal vette körül, úgy a szőnyeget is négy részből álló keret veszi körül, hogy semmi tisztátalan anyag ne kerüljön oda. Csak a nagymester lépheti át, ugyanis ő a legtökéletesebb. A négy kőfal szimbolizálja még a négy szabadkőműves fő erényt: az okosságot, az állhatatosságot, a mérsékletet és az igazságot. A rojtos zsinór a szőnyeg északi oldalán jelképezi a szabadkőműves testvérek egyesülését. A zsinór nyugat felől nyitott, a páholy egyetlen látható összeköttetését jelzi a külvilággal. Onnan indulnak dolgozni. A mozaik padló Salamon templomának előcsarnokára emlékeztet. Célja, hogy eszükbe juttassa az isteni adományok gazdagságát. Változatosságával pedig az emberi szerencse múlandóságát is jelzi, az elbizakodottságtól óvja a páholy tagjait. 267