A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Történelem - Varga Antal: Csuka Sámuel a „néplázasztó”

Már előzőleg meg a nánási tanácstól 1822. január 10-én, annak a bizonyíisát kérte, hogy ők Csukath Lénárt leszármazottai, s e kérelmét, mint a Csua-nemzetség tej hatalmú megbízottja, (plenipotentiáriusa) írja alá. A tanács Érelmét elutasította azzal a nyilvánvalóan rosszindulatú megállapítással, hogy set a városban Kovács családnéven ismerték, és a sok Kovács családtól való legkülönböztetésül Akasztott Kovácsoknak nevezték. Ez teljesen alaptalan legállapítás volt a tanács részéről, mert a Csukák neve sok évtizeden át éven: is sokszor előfordult, de egyetlenegyszer sem említették őket Akasztott Köles néven. Egynehány alkalommal azonban valóban szerepeltek az összeírásban, mint Csuka Kovácsok. Csuka Sámuel bujdosása közben, 1822. május 4-én azzal a kérelemmel >rdult a Helytartótanácshoz, hogy az részére salvus conductust (menlevelet) ijon ki. Elpanaszolta, hogy 3 hónapig ültették börtönben, s újólag is 6 hónai börtönböntetésre ítélték.

10 Kérelmére a Helytartótanács bekérte a Csuka-per! vonatkozó összes okmányokat, s ugyanakkor kérte a kerület véleményét is sukáról. Csohány László ügyész a legsötétebb színben festette le a „lázasztó"-t onatkozó felterjesztésében. Kétségbe vonta nemesi származását, méltatlanak ítélte a salvus conductus elnyerésére, sőt büntetésének jóváhagyását kérte.

16 Az iratokból úgy tűnik, hogy mégis kapott volna salvus conductust, de azt em kézbesítették ki számára. A kerületi főkapitányhoz küldött egyik leveléén a leghatározottabban követelte, hogy a Hódos Péter által a hadházi postául hozott salvus conductust adják ki számára, s az abban foglaltak szerint jártnak el, ,,mert egy Város Kereskedéséért örökös pusztulásra nem juthat egy mber". írja továbbá, hogy a polgáriak is tudnak e levél megérkezéséről, s ének alapján őt semmi bántalom nem érheti, ellenkező esetben felfolyamodással [ a Helytartótanácshoz.

17 Nem állapítható meg, hogy volt-e e kemény hangú levélnek foganatja. BiDnyos azonban, hogy a „Hajdú Társaság Jussai" mozgalommal erősödött a apcsolata. A mozgalom 1823-ban jött létre. Célul a hajdúkiváltságok történeti redetének, fejlődésének és gyakorlatának, valamint egyes szabadságjogok elesztése okainak kikutatását és a visszaállításának kiharcolását tűzték ki.

18 mozgalom szervezettebb formája volt az előző és hasonló beállítottságú lozgalmaknak, mint amilyen volt Nagy Demeter 1812-18. évi böszörményi íozgalma, s az 1821-ben kezdődött szoboszlói „Dóró lárma" elnevezésű megíozdulás. A Hajdú Társaság Jussai mozgalomba Csuka Sámuel, mint a nánási elégeetlenek vezetője kapcsolódott he. Többször részt vett azokon a tárgyalásokon, lelyeket a szoboszlóiak a Hajdúkerület kiküldöttjeivel és a királyi biztossal Dlytattak az 1823-24-es években. Sérelmeiket nem orvosolták s végül is felelés tört ki Szoboszlón, melynek során a letartóztatott ellenzékieket a nép kizabadította, s a Hajdú Társaság mozgalom legjobbjaiból választották meg a áros új vezetőségét. Hasonlóan jártak el a tisztújításkor a többi hajdúvárosan, így Nánáson is. Itt az elégedetlenek többségi megnyilatkozása ellenére kerület és a királyi biztos által jelölteket helyezték a város élére. Ez felkelést 5 HBL Hajdúker. ir. 1822. évi fasc. 5. No. 22. 6 Uo. melléklet. 7 HBL Hajdúker. ir. 1822. évi fasc. 3. No. 45. 3 Komonyi Lászlóné: A „Dóró Lárma" (Debrecen, 1954) 28. 5* 243