A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Történelem - Dávid Zoltán: Az 1738/43. évi pestis pusztítása Bihar megyében

3. táblázat A pestis pusztításának aránya Bihar megye egyes községeiben A pestisben A pestisben A helységek A pestisben SorCsaládfők meghaltak Népességmeghaltak 1740 körüli meghaltak szám A helység neve száma 1720 száma szám 1785 1785-höz becsült 1740-hez 1738—1743 viszonyított aránya lélekszáma viszonyított aránya 1. Szalonta 137 1021 5055 20,2 4391 23,2 2. Diószeg 271 934 4055 23,0 3637 25,7 3. Berettyóújfalu 930 3365 22,9 3173 29,3 4. Acsád 53 904 1181 76,6 1691 53,5 5. Derecske 140 868 3811 22,8 3408 25,5 6. Kába 847 3683 23,0 3302 25,7 7. Pocsaj 53 793 1791 44,3 1987 39,9 8. Püspöki 294 790 2301 34,3 2324 34,0 9. Szalacs 75 720 2529 28,5 2406 29,9 10. Mezőkeresztes 75 699 1599 43,7 1765 39,6 11. Székelyhíd 120 691 2431 28,4 2312 29,9 12. Berekböszörmény 625 1838 34,0 1850 33,8 13. Margitta 79 616 2372 26,0 2197 28,0 14. Kornádi 63 599 1405 42,6 1536 39,0 15. Nagyléta 78 574 2950 19,5 2541 22,6 16. Nagyvárad — 563 4245 13,3 3393 18,2 17. Nagybajom 44 556 1734 32,1 1712 32,5 18. Kismarja 84 541 1452 37,3 1509 35,9 19. Bagamér 68 535 1259 42,5 1374 38,9 20. Bihar 206 488 1655 29,5 1591 30,7 21. Érsemjén 44 482 1129 42,7 1235 39,0 22. Csatár 83 460 1230 37,4 1280 35,9 23. Konyár 454 1945 23,3 1751 25,9 24. Sarkad 452 2146 21,1 1883 24,0 25. Hosszúpályi 438 1474 29,7 1421 30,8 26. Köbölkút 436 1715 25,4 1579 27,6 27. Álmosd 42 417 1393 29,9 1346 31,0 28. Hajdúbagos 412 1088 37,9 1137 36,2 A táblázat adatainak szemlélésekor két jelenség tűnik fel: a pestis óriási pusztításához képest az 1720. évi országos adóösszeírásból nyert adatok alacsonyabbak, az első népszámlálás adatai pedig magasabbak a vártnál. Mindkettő ugyanarra figyelmeztet: a helységek népességszámának a pestis garázdálkodásának idején jelentősen nagyobbaknak kellett lenniök. Különösen fontos ebből a szempontból a népszámlálás adatainak tanúságtétele. A szörnyű pusztulás utáni viszonylag magas lélekszámok - miután a felsorolt községekbe 1740 és 1785 között bevándorlások nem igen történtek - azzal magyarázhatók, hogy a helységekben a járvány időpontjában jelentősen több ember élt. Az 1740 körüli, megközelítően pontos lélekszám megállapításához hozzásegít, ha figyelembe vesszük, hogy amennyiben egy helységben a pestis pusztításának az 1785. évi népszámlálás lélekszámadatához viszonyított aránya 33 százalék volt, az esetben a helység 1740. évi lélekszámának közel azonosnak kellett lennie a népszámlálás adatával. Táblázatunkból egy helység adatain bemutatva: Berekböszörmény 625 halottja az 1785. évi 1838 lakosnak 33,9 százaléka. 1838 lakost véve 1740-ben is, a pestis után a helység népessége 1213 főre fogyott. 1785-ig 45 év alatt kereken 50 százalékos természetes szaporulattal számolva a helység 607 fővel gyarapodott és népessége 1820-ra nőtt, tehát így jutott el arra a szintre, ahol 1785-ben találtuk. Ha tehát a pestis veszteségeit nem a vándormozga185