A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Történelem - Dávid Zoltán: Az 1738/43. évi pestis pusztítása Bihar megyében

Helység neve Pestisben meghaltak száma Helység neve Pestisben meghaltak száma Kreszúja 5 Sitér 208 Kuraczel 21 Szabolcs 82 Kécz 136 Szakadat 14 Lelesd 14 Szalacs 720 Lóré 5 Szalárd 334 Lunkaszprie 44 Száldobágy 109 Löki 45 Szent Elek 49 Meziád 25 Szent Imre 241 Mézes 13 Szent János 159 Nagy Báród 89 Szent Jób 132 Nagy Kereki* 38 Székelyhíd 691 Nagyvárad 563 Székelytelek* 221 Nyégerfalva 11 Szunyogd 94 Nyimojesd 15 Szurdok 45 Perbárthida 106 Tarján 97 Pestere 26 Tárkány 164 Pestes 43 Telegd 104 Piskolt 298 Telki 13 Pósalaka 61 Telki 88 Püspöki 790 Töttös 62 Rikosd 33 Vajda 121 Rojt 20 Valán 13 Sárszeg 30 Várad Olaszi 351 Sástelek 27 Vásárhely 154 Selind 62 Vircsalog 9 Serges 21 Vizes Gyán 238 Semjén 482 összesen 12 464 Az adatokból kiviláglik, hogy Bihar megye egyes helységeiben a pestis katasztrofális pusztulást okozott. Az ezer lelken felüli veszteséget szenvedő Nagyszalonta mellett 18 helységben volt 500-nál több halott és még nagyobb a száz feletti veszteséggel szereplő helységek száma. Más megyékkel összehasonlítva ez meghökkentően sok és ez esetben a „megtizedelés" kifejezés sem fedi a pusztulás igazi méreteit. Még szembeötlőbb a veszteségek nagysága, ha a pestisben meghaltaknak a helységek lakosságához viszonyított arányát vizsgáljuk. Miután egykori népességi adatokkal nem rendelkezünk, a pestis pusztításának nagyságrendjét az első népszámlálás adataival szemléltetjük." Ez az összehasonlítás természetesen csak bizonyos hibahatárok között ad pontos eredményeket, hiszen a két időpont között a helységek népessége az eltérő nagyságú természetes szaporulat és vándormozgalom következtében valószínűleg különbözőképpen fejlődött. A halálozási arányt kiszámítva nem ritka a 30-40 százalékos eredmény sem, sőt Acsád 1785. évi 1181 lakosához viszonyítva a pestisben meghalt 904 személy 76 százalékos pusztulást jelez. A számítást csak a 400 főnél nagyobb halálozással szereplő 28 községnél végeztük el. A pusztulás és a helységek korabeli nagyságának kidomborítása érdekében az 1720. évi adóösszeírás családfőinek számát is feltüntettük.

7 6 Az első magyarországi népszámlálás 1784-1787. Szerk.: Danyi D.-Dávid Z. (Bp. 1960) 7 Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában, 1720-21. Magyar Stat. Közi. Új folyam XII. (Bp. 1896.) 184