A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)
Régészet, Ókortudomány - Csorba Csaba: Posta Béla kolozsvári régészeti iskolája és a „Dolgozatok”
Az „Erdélyi Múzeum"-ban, az Erdélyi Múzeum Egyesület folyóiratában 1899-ben a következő rövid közleményt olvashatjuk: „A kolozsvári egyetem régiségtani tanszékére, melylyel az Erdélyi Múzeum Egylet régiségtárának gondozása is egybe van kötve, Ö Felsége f. é. június folyamán kinevezte drPósta Bélát, a budapesti Nemzeti Múzeum régiségtárának őrét. A kinevezés által a b. e. dr. Finály Henrik halálával elárvult régiségtár szakavatott, buzgó őrt nyert, a ki - júl. elején átvévén a régiségtárt az ideiglenesen kezelő bizottságtól, majd a nyár folyamán az ezrekre menő érmeket dr. Finály Gábortól tüstént hozzáfogott a rendezéshez s a mennyire az ideiglenes szűk helyiség engedte, a múzeumot eddig is már tetszetős rendbe szedte." 3 De ki is volt ez az ember és milyen is volt az a múzeum? Posta Béláról, az emberről és tudósról életútjának alakulásáról Banner János professzor tanulmányai 4 minden lényegeset elmondanak. Az ezekben megtalálható adatokat mi nem ismételjük. Posta Béla, a budapesti joghallgatóból lett bölcsész. Torma Károly tanítványa, a Nemzeti Múzeumban töltött tizenhat év alatt nagy tudományos tapasztalatra tett szert. 0 Első régészünk volt, aki a nyugati párhuzamok helyett tudatosan és széleskörű tárgyi tudás alapján a keleti analógiákra lett figyelmes. Döntő jelentőségű volt számára a III. Zichy-expedícióban való részvétel, ill. a gyűjtött anyag feldolgozása. 6 Céljainak és eredményeinek megítélésében teljes mértékben elfogadhatjuk Banner János professzor álláspontját: „Visszavezette tudományunkat. . . az egyetlen helyes útra ... A régészetet újra . . . nagyobb felkészültséget, szilárdabb tudást és történeti szemléletet követelve - valóban az ásó tudományává tette. Ha egyéb érdeme nem lett volna, ezzel is örökre beírta volna nevét a magyar és az egyetemes régészet történetébe." 7 Ahhoz, hogy egész kolozsvári tevékenységét megérthessük, ismernünk kell Posta muzeológiai elveit. Gondolatai a múzeumok és könyvtárak jellegéről ma is meglepően korszerűek :„ ... mi a múzeum és mi a vele lényegére nézve szorosan egyező könyvtár? Semmi más, mint azoknak az emlékeknek összessége, amelyekből megismerhetjük az előttünk járt nemzedékek tapasztalatainak, az általuk elért művelődési kincsnek összegét. A múzeum és a könyvtár között ebben a tekintetben csak lényegtelen különbség van, az t. i. hogy míg az utóbbi írásban őrzi ezeket számunkra, addig az előbbi leginkább Íratlan emlékekben . . . amikor a múzeumoknak egy-egy emléktárában az emlékeket tanulmányozzuk, akkor is ősidőktől elért emberi művelődés könyvét forgatjuk, csakhogy olyan köny3 Erdélyi Múzeum (továbbiakban EM) 1899. 486. 4 Banner 1963/1. 17-27. Banner 1961. 44-47. Banner 1962. Bevezetés. Banner 1963/2. 409-426. Posta Béla Kecskeméten született 1863. aug. 25-én, meghalt Kolozsvárott 1919. április 16-án. 5 Tanulmányait numizmatikával kezdte, de a régészet minden ágában képezte magát. 1888 és 1896 között - mint a Nemzeti Múzeum régésze - bronzkori, koravaskori, szkíta, késővaskori, szarmata, római, avar, honfoglalás és Árpád-kori ásatásokat folytatott. (Lásd Banner 1962. 5-8.) Doktori értekezését 1886-ban numizmatikából írta. (Lásd Buday 1925. 8.) 6 Banner 1963/2. 409-426. 7 Banner 1963/1. 18. 119