A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)
Régészet, Ókortudomány - Csorba Csaba: Posta Béla kolozsvári régészeti iskolája és a „Dolgozatok”
vet, amelynél az emberi szellem az elért eredményeket nem papirosra vagy pergamenre nyomtatta vagy írta, hanem kőbe véste, érczbe öntötte, fába faragta, szövetbe szőtte, agyagba formálta, zománczba forrasztotta és a legkülönbözőbb módokon rögzítette." 8 A múzeum népnevelési eszközt jelentett számára és a népen ő, a demokrata, a baloldali politikus mindenkit értett kivétel nélkül: „ . . . a múzeumok a megelőző nemzedékek tapasztalatait nyújtják a jelen nemzedékeknek: tehát . . . nem szabad ezektől a tapasztalatoktól egyetlen egy embert sem elzárni. . ." 3 Élesen ellenzi az elzárt magángyűjteményeket, amelyeket nemcsak azért fog fel az emberi művelődés kincsei megrablásának, mert szakszerűtlen gyűjtés eredménye, s így a tudomány számára örökre szinte teljesen kárbavész. A régi korok tárgyai múzeumba valók, nem pedig szobadísznek. Mindent megtett annak érdekében is, hogy a múlt emlékei külföldre ne kerüljenek. 10 Fentieket az érem- és régiségtárról az Erdélyi Múzeum Egyesület közgyűléseinek tett jelentéseiben is rendszeresen hangsúlyozta. Bár a tudományos feldolgozás alapjának a múzeumi rendszert tekintette, a Wlassics Gyula vallás- és közoktatási minisztersége alatti múzeumalapítási lázat elemezte. Jól látta, hogy ehhez a személyi és anyagi feltételek nem voltak meg. Szakember nélkül pedig nem múzeum a múzeum. 1 ' Tudatában volt annak is, hogy mi a kolozsvári múzeum feladata, mi különbözteti meg a többi erdélyi intézménytől: „A vidéki gyűjteményeknek az a feladatuk, hogy a maguk gyűjtőterületét a lehető legaprólékosabb részletességgel . . . feldolgozzák, a mi feladatunk, hogy az egész erdélyi részeknek régészeti képét gyűjteményünkben nagy vonásokban, tehát jellemző leletek által föltüntessük." 12 Elveit - amennyire lehetett - a gyakorlatban is igyekezett megvalósítani, úgy is, mint 1907-tól 1919-ig az erdélyi, alföldi és délvidéki múzeumok országos főfelügyelője. 1 ' 1908-ban megbízták a múzeumi alapszabály megírásával, amelyet hoszszas viták után sikerült is neki elfogadtatni." Sajnos sok elképzelése nem talált megértésre, így vándorkiállítások szervezésére tett javaslata sem, pedig ez alkalmas lett volna arra, hogy felhívja a figyelmet a veszendőbe menő régészeti leletek tömegére. 1 ' Méltán írhatta róla Banner János professzor, hogy „a kolozsvári intézet, az ő idejében . . . vezető szerepet játszott a magyar múzeumügy és a magyar régészet terén.""' Hosszú lenne azt is felsorolni, hogy Kolozsvár ill. egész Erdély hány öreg - történeti értékű - épülete köszönheti neki fönnmaradását. Nemcsak magát az objektumot, hanem - mint a legújabb műemlékvédelmi felfogás hirdeti - környezetét is védettnek tekintette • „A műemlékeket ... a maguk 8 Posta 1910/1. 80. 9 Posta uo. 81. 10 Posta uo. 81-84. 11 Posta 1909. 37. 12 Posta 1913. 34. 13 Banner 1962. 1. 14 Banner uo. 17. 15 Banner uo. 18. 16 Banner 1963/1. 26. 120
