A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Régészet, Ókortudomány - Balla Lajos: A Severusok és Dácia

A severusi municipiumok közül az apulumi táborvárosból és Potaissából ismerünk viszonylag jelentős, a municipális életre fényt vető epigráfiai em­lékanyagot, Porolissum és Tibiscum feliratállítása a III. században sem igazán számottevő. 121 De még az apulumi és potaissai municipia Septimia vezető réte­geinek társadalmi-politikai aktivitása sem érte el a colonia Aurelia Apulensis, Sarmizegetusa és Napoca arisztokráciájának színvonalát. Nem érdektelen itt rámutatni, hogy bár Septimius Severus alapításai kivétel nélkül légiós és auxi­liáris táborhelyekhez köthetők, az új municipia ordóiban a veteránoknak - adataink szerint nem volt különösebb szerepük. Veterándecuriókat kizáró­lag Sarmizegetusából és Napocából ismerünk e korban. Ampelum jelentőségére a településről ismert II—III. századi feliratok egyértelműen utalnak, biztos adatok híján azonban a városi élet jelenleg részletesen nem vizsgálható. A municipium Dierna és a colonia Malvensis municipális életéről egyelőre úgyszólván semmit sem tudunk. Alapul véve a feliratállítás jelenségeit, a decuriók és Augustalisek, va­lamint a különböző collegia feliratos emlékhagyatékát, megállapítható, hogy a dáciai települések municipális élete a Severus-korban korántsem alakult egyenletesen. Feltűnő mozgalmasság tulajdonképpen csak egyes észak-dáciai városokban mutatható ki: elsősorban Apulumban, a colonia Aurelia-ban, to­vábbá Sarmizegetusában és Napocán. Ugyanitt jöttek létre a két dáciai légió castruma mellett Potaissa és Apulum severusi municipiumai, amelyek bár el­maradtak a colonia Apulensis vagy Napoca mögött - a városi élet vitalitását tekintve -, feliratállításuk jelentősebb mint a régebbi alapítású Drobetáé vagy Romuláé. A III. században ismert 12 dáciai városközösség közül tehát főként a két Apulumban, Sarmizegetusában, Napocán és Potaissán figyelhető meg egyfajta „prosperitás" - a többi településen a feliratos anyag hanyatlás­ra-stagnálásra utal, de legalábbis nem tükrözi a mozgalmas városi élet jelen­ségeit. Ez utóbbi jellemző Észak-Dáciában a másik két új municipiumra: Poro­lissumra és Tibiscumra, továbbá Ampelumra, a déli területeken pedig mindhá­rom jelenleg lokalizálható városi rangú településre: Drobetára és Romulára, valamint Diernára, s a mindmáig megnyugtatóan nem azonosított Maivára is. A Severusok urbanizáló törekvései tehát Dáciában nem mondhatók egy­értelműen eredményesnek, s ez vonatkozik lényegében minden ekkor szer­vezett municipiumra, a legiótáborok melletti városokra épp úgy, mint az auxiliaris táborok közelében kialakult autonómiákra. Jóllehet ezek az új vá­rosi szervezetek életképesnek bizonyultak, jelentős fejlődés elsősorban né­hány régebbi alapítású városban mutatkozik, míg más, szintén II. századi településsel kapcsolatban inkább hanyatlásra kell gondolnunk. A municipális szervezetek száma ugyan felszökkent a III. század elején Dáciában, a városi élet színvonala azonban általában nem változott jelentős mértékben, ill. el­maradt az urbanizáció „mennyiségi" fejlődése mögött. Másfelől az is kétségtelennek látszik, hogy Sarmizegetusa, a colonia Apulensis és Napoca Severus-kori „fellendülése" nem választható el a Severi, elsősorban Septimius Severus és Caracalla provinciális politikájától. Jóllehet ezeken a településeken a városi élet alapjául szolgáló szervezetek, kedvez­mények (ius Italicum) még a korábbi időszak termékei voltak, a hadsereg sajátos helyzete, az üzleti élet nagy arányú fellendülése nélkül a municipális 121 Vö. a municipális funkcionáriusok gyér számú feliratos anyagát; Porolissum: С Daico­viciu, RE 22,1 (1953) 268., az adatok többsége extra fines civitatis ismeretes. Tibiscum: CIL III 1550, 7997, 12 595 (1556, 8004), 7962, 7999 (?). 104

Next

/
Thumbnails
Contents