A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Régészet, Ókortudomány - Balla Lajos: A Severusok és Dácia

A severusi municipiumok közül az apulumi táborvárosból és Potaissából ismerünk viszonylag jelentős, a municipális életre fényt vető epigráfiai emlékanyagot, Porolissum és Tibiscum feliratállítása a III. században sem igazán számottevő.

121 De még az apulumi és potaissai municipia Septimia vezető rétegeinek társadalmi-politikai aktivitása sem érte el a colonia Aurelia Apulensis, Sarmizegetusa és Napoca arisztokráciájának színvonalát. Nem érdektelen itt rámutatni, hogy bár Septimius Severus alapításai kivétel nélkül légiós és auxiliáris táborhelyekhez köthetők, az új municipia ordóiban a veteránoknak - adataink szerint nem volt különösebb szerepük. Veterándecuriókat kizárólag Sarmizegetusából és Napocából ismerünk e korban. Ampelum jelentőségére a településről ismert II—III. századi feliratok egyértelműen utalnak, biztos adatok híján azonban a városi élet jelenleg részletesen nem vizsgálható. A municipium Dierna és a colonia Malvensis municipális életéről egyelőre úgyszólván semmit sem tudunk. Alapul véve a feliratállítás jelenségeit, a decuriók és Augustalisek, valamint a különböző collegia feliratos emlékhagyatékát, megállapítható, hogy a dáciai települések municipális élete a Severus-korban korántsem alakult egyenletesen. Feltűnő mozgalmasság tulajdonképpen csak egyes észak-dáciai városokban mutatható ki: elsősorban Apulumban, a colonia Aurelia-ban, továbbá Sarmizegetusában és Napocán. Ugyanitt jöttek létre a két dáciai légió castruma mellett Potaissa és Apulum severusi municipiumai, amelyek bár elmaradtak a colonia Apulensis vagy Napoca mögött - a városi élet vitalitását tekintve -, feliratállításuk jelentősebb mint a régebbi alapítású Drobetáé vagy Romuláé. A III. században ismert 12 dáciai városközösség közül tehát főként a két Apulumban, Sarmizegetusában, Napocán és Potaissán figyelhető meg egyfajta „prosperitás" - a többi településen a feliratos anyag hanyatlásra-stagnálásra utal, de legalábbis nem tükrözi a mozgalmas városi élet jelenségeit. Ez utóbbi jellemző Észak-Dáciában a másik két új municipiumra: Porolissumra és Tibiscumra, továbbá Ampelumra, a déli területeken pedig mindhárom jelenleg lokalizálható városi rangú településre: Drobetára és Romulára, valamint Diernára, s a mindmáig megnyugtatóan nem azonosított Maivára is. A Severusok urbanizáló törekvései tehát Dáciában nem mondhatók egyértelműen eredményesnek, s ez vonatkozik lényegében minden ekkor szervezett municipiumra, a legiótáborok melletti városokra épp úgy, mint az auxiliaris táborok közelében kialakult autonómiákra. Jóllehet ezek az új városi szervezetek életképesnek bizonyultak, jelentős fejlődés elsősorban néhány régebbi alapítású városban mutatkozik, míg más, szintén II. századi településsel kapcsolatban inkább hanyatlásra kell gondolnunk. A municipális szervezetek száma ugyan felszökkent a III. század elején Dáciában, a városi élet színvonala azonban általában nem változott jelentős mértékben, ill. elmaradt az urbanizáció „mennyiségi" fejlődése mögött. Másfelől az is kétségtelennek látszik, hogy Sarmizegetusa, a colonia Apulensis és Napoca Severus-kori „fellendülése" nem választható el a Severi, elsősorban Septimius Severus és Caracalla provinciális politikájától. Jóllehet ezeken a településeken a városi élet alapjául szolgáló szervezetek, kedvezmények (ius Italicum) még a korábbi időszak termékei voltak, a hadsereg sajátos helyzete, az üzleti élet nagy arányú fellendülése nélkül a municipális 121 Vö. a municipális funkcionáriusok gyér számú feliratos anyagát; Porolissum: С Daicoviciu, RE 22,1 (1953) 268., az adatok többsége extra fines civitatis ismeretes. Tibiscum: CIL III 1550, 7997, 12 595 (1556, 8004), 7962, 7999 (?). 104