A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Régészet, Ókortudomány - Balla Lajos: A Severusok és Dácia

életforma Apulumban, Napocán és Sarmizegetusában nem érhetett volna el olyan színvonalat, amely bizvást egybevethető a legjelentősebb dunai városok fejlődésével.

122 Dácia Severus-kori konjunkturális helyzetének - éppúgy, mint Pannónia III. század elején kimutatható nagy virágzásának - a katonai anarchia kora, a C. Iul. Maximinus Thrax

123 uralkodásával kezdődő nagy krízis kül- és belpolitikai eseményei

12

'

1 vetettek véget.

125 Már a Severus-kor „prosperitas"-a is súlyos ellentmondásoktól volt terhes: a központi kormányzat és a hadsereg elképzelései, igényei lényeges pontokon szoros korlátokat vontak a municipális élet fejlődése elé.

126 Mégis, a Severusok alatt a dunai katonai tartományok biztonsága viszonylag szilárd volt, s a hadseregnek nyújtott kedvezések jelentős mértékben serkentőleg hatottak a városok gazdasági és társadalmi életére. Az aktív urbanizáló politika legalábbis kiszélesítette a városi életforma lehetőségeit. A katonai monarchia kül- és belpolitikai célkitűzéseit tekintve a dunai határokon a III. század elején egy sajátos összhang, egyensúly jött létre, amely azonban rövidesen felbomlott. A dunai hadseregek stratégiai jelentősége tovább nőtt, ahogy a határokra nehezedő ellenséges nyomás erősödött, a városi életforma fejlődésének érdekei azonban gyorsan háttérbe szorultak, s már Maximinus Thrax idején rendkívül súlyos helyzet kialakulásáról tudósít egyik auktorforrásunk: Herodianus.

127 Jóllehet a szerző hitelessége a részleteket illetően problematikusnak látszik, az általa felvázolt kép általánosságban mégis forrásértékűnek tekinthető.

128 Maximinus elsősorban a (dunai) hadseregekre kívánt támaszkodni, s élesen szembe fordult a birodalmi arisztokráciával, ill. a városi életet irányító felső rétegekkel.

129 Herodianus előadása szerint a császár által alkalmazott terrorisztikus rendszabályok döntően a pénzügyi nehézségek tisztázását, ill. a katonák igényeinek kielégítését célozták, ennek ellenére a kemény intézkedések megítélését illetően még a katonák véleménye is megoszlott.

130 Ami nyilván abból következett, hogy a dunai csapatok katonáinak jelentős része a császár társadalom- és pénzügyi politikája által sújtott városokból származott.

131 Éppen ez a körülmény az, amely Herodianus közléseinek 122 A városi életre vonatkozó forrásanyag új összeállítását adta D. Tudor, Orase, tírguri si sate ín Dacia romána. (Bucuresti, 1968) 123 PIR

2 I 619. 124 Ld. M. Rostovtzeü, i. m. 433 skk.

; W. Ensslin, in: САН XII

2 (Cambridge, 1956) 72 skk.; H. M. D. Parker, A History of the Roman World from A. D. 138 to 337. (London, 1935) 141 skk.; G. Walser-Th. Pekary, i. m. 17 skk. további irodalommal. - Dácia: С. Daicoviciu, Siebenbürgen im Altertum. (Bukarest, 1943) 161.; t/ő., Studii Ciasice VII (1965) 241 skk. - Dacica. (Cluj, 1970) 375 skk.; D. Tudor, i. m. (18. j.) 49 skk. 125 Pannóniai vonatkozásban: Mócsy A., AntTan 9 (1962) 198. - Ann. Univ. Bud. Sect. Hist. 5 (1963) 10.; Uő., Pannónia. RE Suppl. 9 (1962) 565.; Barkóczi L., in: Pannónia története. (Bp. 1963) 105 skk. további irodalommal. 126 Ld. M. Rostovtzeü, i. m. 414.; L. Ballá, Acta Class. Univ. Debr. 2 (1966) 89 skk.; Uő., in: Die römischen Steindenmäler von Savaria. (Bp. 1971.) Hrsg. von. A. Mócsy-T. Szentléleky. 28 skk. további irodalommal. 127 Herod. VII, 3., vö. M. Rostovtzeü, i. m. 438 skk. 128 Vö. G. Walser-Th. Pekáry, i. m. 123 sk. további irodalommal. 129 Ld. kül. Herod. VII, 3, 3-5. 130 Herod. VII, 3, 6. 131 Pannóniára Id. L. Barkóczi, Acta Arch. Hung. 16 (1964) 285 skk. A. Mócsy, Pannónia. i. m. 646. - Dácia: G. Forni, 11 reclutamento delle legioni da Augusto a Diocleziano. (Milano, 1953) 93 sk. 105