A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Régészet, Ókortudomány - Balla Lajos: A Severusok és Dácia

Tibiscum?) és a municipalizált bányaközpontok (Ampelum). A municipális élet vizsgálatánál indokoltnak látszik az előbbiekben adott csoportosítást követni. Sarmizegetusa, amelyet 106 és 110 között Traianus szervezett veterántelepítéssel,

116 a II. század jórészében a dáciai térség kimagaslóan legjelentősebb városa volt, különösen ami vezető rétegeinek vagyoni erejét és a dáciai üzleti élet irányításában betöltött szerepét illeti.

117 A markomann háborúk idején sokat szenvedett település a Severusok alatt új fellendülés időszakát élte, ekkor azonban Apulum már lényeges pontokon túlszárnyalta Sarmizegetusát, így főként az üzleti élet vonatkozásában. Traianust követően a II. században kizárólag municipiumokat szerveztek a tartomány területén: Drobetát és Napocát Hadrianus, az apulumi polgárvárost Marcus, Romulát Hadrianus vagy Marcus emelte városi rangra. Közülük Napoca és Apulum Commodustól colonia iuris Italici rangot kapott, Drobeta és talán Romula is, Septimius Severus idején nyerte el a colonia szervezetét. Napoca és Drobeta fejlődése inkább „polgári" jellegű, Romuláé kevésbé. Az apulumi polgárváros egyfelől a legio XIII. gemina tábora és az aranybányák közelségének, másrészt a Maros mentén haladó hadi és forgalmi út jelentőségének, központi fekvésének köszönhette kialakulását és megerősödését. Bár mindezek a települések kiterjedt territoriummal rendelkeztek, fejlődésükben a kereskedelmi forgalom, az üzleti élet rendkívül fontos szerepet játszott. Drobeta virágzása valószínűleg a II. századra tehető,

118 Napoca és a colonia Aurelia Apulensis fellendülése viszont a 200 körüli évtizedekre, de mindenképpen a colonia rang ill. a ius Italicum elnyerését követő időre, tehát elsősorban a Severus-korra.

119 Különösen nagy arányú fellendülés figyelhető meg a Severi alatt az apulumi polgári településen, ahol a III. század elejére egy gazdaságilag és társadalmilag egyaránt rendkívül tevékeny, erős vezető réteg alakult ki - részben más dáciai településekről - így Sarmizegetusából áttelepült személyekből, továbbá új telepesekből, akiknek jelentős része orientális volt vagy a balkáni tartományokból származott. Az apulumi és napocai coloniák gazdasági fellendülésében minden bizonnyal fontos tényezőként kell számításba venni a ius Italicumot, valamint a legio XIII gemina ill. a legio V Macedonica (Potaissában) jelenlétét. Romulában, úgy tűnik, a városi élet a III. század elején sem ért el túlságosan magas színvonalat,

120 amiben szerepe lehetett a limes Alutanuson - különösen a II. század 2. felétől - gyakorta jelentkező háborús fenyegetésnek. Az Antoninusok alatt szervezett városok közül tehát főként Sarmizegetusa, Apulum és Napoca emlékanyagában figyelhető meg számottevő gazdasági fellendülés, prosperitás a Severus-korban, míg Drobeta és Romula fejlődése ebben az időszakban sem mutatkozik számottevőnek. Aligha lehet vitás, hogy más tényezők mellett az említett települések kései principátus-kori történetében fontos szerepet kell tulajdonítani a Traianus ill. Commodus idején elnyert ius Italicumnak is. 116 Vö. Ballá £,., Könyv és Könyvtár (Debrecen) VII, 2. (1969) 21 skk. 117 Ld. pl. o. legutóbb: I. I. Russu, Studii Clasice 9 (1967) 211 skk. Vö. Kerényi A., i. m. (22. j.) és Ballá L., i. m. (110. j.) 118 Ballá L., i. m. (116. j.) 12. 119 Vö. a decuriók etc. feliratait Kerényi A.-nál, i. m. (22. j.), Napoca-ra ld. Bodor A., in: A kolozsvári Bolyai Tudományegyetem (1945-1955). [1956] 209 skk., uő.. Kelemen Lajos-Emlékkönyv. (Kolozsvár, 1957) 78 skk. 120 Vö. Ballá £,., i. m. (116. j.) 14 sk. 103