A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Régészet, Ókortudomány - Balla Lajos: A Severusok és Dácia

Macedonica táborhelye volt, Porolissumban és Tibiscumban két vagy több auxiliáris alakulat állomásozott, Malva pedig Dácia Malvensis katonai köz­pontjának tekinthető. - Ha Ampelum városi szervezetét Septimius Severustól nyert el, úgy itt a bányakörzetek municipalizálásának újabb Severus-kori példá­jával állunk szemben. 94 - A severusi municipiumokat Dáciában valószínűleg 200 körül hozták létre; a municipium Septimium Apulense alapításának ter­minus ante quem-ej: 205. május 23. (CIL III 1051), Ampelum városi rangjá­val kapcsolatban az első biztos adatunk 200/201-ből (?) való, Drobeta 198 és 209 között már bizonyosan colonia ranggal rendelkezett. Valószínűnek tart­hatjuk, hogy Septimius Severus dunai városalapításai többségükben a II. szá­zad végére ill. a III. század elejére helyezhetők. Dácia Severus-kori, ill. III. századi városiasodására tehát Septimius Severus aktív municipalizáló politikája nyomta rá bélyegét, amelynek eredményeként a tartomány urbanizációja lényegében befejeződött. Caracalla, Elagabal és Severus Alexander, valamint a Severusokat követő császárok időszakából az új városok alapításával kapcsolatos adatok hiányoznak, s bár ez nem zárja ki újabb autonómiák létesítésének lehetőségét, bizonyos, hogy erre a korra leginkább a rangemelések tekinthetők jellemzőnek. A Septimius Severus által szervezett városközösségek többségükben vagy éppen kivétel nélkül munici­piumok voltak, colonia rangot a császártól azok a települések kaptak, amelyek már korábban elnyerték a municipális alkotmányt. 90 Jellemző továbbá, hogy ez az aktív urbanizálás, amely kizárólag vagy elsősorban municipiumok szer­vezését tűzte ki célul, nem járt együtt számottevő polgárjog osztással: a cse­kély számú dáciai Septimii jórészt katonák voltak vagy azok hozzátartozói­nak, leszármazottainak tekinthetők. 90 Septimius Severus dáciai municipiu­mainak alapját tehát már az alapítást megelőzőleg kialakult polgárközösségek képezték: ilyen közösségként elsősorban a táborvárosok és a bányaközpontok jöhettek számításba. Mint láttuk, Apulum esetében kétséget kizáróan kimutat­ható, hogy a severusi municipiumot - második városi jogú településként a Marcus által alapított és Commodus alatt colonia rangra emelt közösség mellett - a katonaváros területén szervezték meg. Mindez egybevág a császár katonai reformjaival és az exercitus trium Daciarum Severus-kori politikai szerepével kapcsolatos ismereteinkkel: a tartomány III. századi urbanizációja tehát legalábbis jelentős mértékben a katonai monarchia társadalompolitikai programjával, a hadseregnek nyújtott kedvezményekkel hozható összefüggés­be. Valószínűleg figyelembe kell még itt venni a hadsereg ellátása terén foga­nasított változtatásokat is: a territoriális elv teljes feladása és az annona mili­taris bevezetése nemcsak lehetővé, de egyszersmind szükségessé is tehette a katonai territóriumok municipalizálását. 9 ' 94 Dalmatiaban: C. Alföldy, i. m. (11. j.) 201, 206 skk. - vö. A. Mócsy, i. m. (11. j.) 37 skk. 95 Vö. G. Murphy, i. m. ; A. Mócsy, Pannónia. RE Suppl. 9 (1962) 599 sk.; uő.. Acta Arch. Hung. 21 (1969) 349. (Bassiana) 96 Vö. a Septimii feliratait Kerényinél, i. m. (22. j.) és Ballá L., i. m. (75. j.) A noment alig több, mint két tucat személy viseli a dáciai feliratokon, ld. ezzel szemben a nomen gyakori előfordulásait Pannoniában: L. Barkóczi, Acta Arch. Hung. 16 (1964) 299, 294. 97 Vö. A. Mócsy, in: Studien zu den Militärgrenzen Roms. (Köln-Graz, 1967) 212 skk.; uő., Germania 44 (1966) 312 skk. Ami természetesen nem jelentette minden katonai terület felhagyását; Mócsy (Studien, 213.) szerint főként az auxiliáris táborok közelében lehet­tek ilyen territoria még a III. században is, ezek elsősorban barbár parasztkatonák - de­diticii - ellátását szolgálták. Ilyen territóriumnak tarthatjuk a reg(io) Ans(. . .)-t, ame­lyet több feliratról ismerünk Dácia északi határán: С Daicoviciu, AMN 3 (1966) 164 skk. (Casei - Alsó-Kosály). 100

Next

/
Thumbnails
Contents