A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Régészet, Ókortudomány - Balla Lajos: A Severusok és Dácia

3. Gazdaság- és társadalompolitika A természeti kincsekben való gazdagság, a bányászat kezdettől fogva különösen fontos tényezőként hatott Dácia gazdasági életének, belső viszonyainak alakulására; az a nagyszabású kolonizáció, amelyet Eutropius (brev. VIII 6, 2.) Traianusnak tulajdonít, jelentős mértékben a bányaműveléssel, elsősorban az aranylelőhelyek kiaknázásával hozható kapcsolatba. Az erdélyi Érchegység aranybányáinak szervezetéről a II. század 2. feléig rendelkezünk közelebbi betekintést nyújtó feliratos forrásanyaggal, a Severi dáciai gazdaságpolitikájára főként a különböző bérletekre ill. nagybérlők (conductores) tevékenységére vonatkozó epigráfiai emlékek vethetnek fényt.

98 Felirataink, amelyek valószínűleg kivétel nélkül a kései principátus időszakából ill. a Severus-korból valók, említést tesznek conductores pascui et salinarum-ról,

99 conductor salinarum-ról,

100 conductores ferrariarum-ról

101 és conductores armamentarii-ról.

102 Az armamentaria-val kapcsolatos conductio talán Severus-kori újításnak tekinthető,

103 a pascua és salinae ill. a salinae, továbbá a ferrariae nagybérlők közvetlen irányításával történő kiaknázása azonban feltehetően korábbi időszakra megy vissza.

104 Mégis jellemzőnek tarthatjuk, hogy az idevágó feliratok többsége vagy éppen egésze a Severuskorban keletkezett, s ez a jelenség legalább részben talán azzal magyarázható, hogy a conductores megbízatása ezekben az évtizedekben lényegesen hosszabb időre szólt, mint korábban.

105 Figyelmet érdemel itt még az is, hogy a nagyvállalkozók kivétel nélkül a tartományi lakosság köréből - a városi társadalom felső rétegeinek soraiból - kerültek ki.

106 Fontos jelensége a kornak a negotiatorok,

107 valamint a libertus és rab98 Vö. V. Christescu, Via^a economica a Daciei Romane. (Pitesti, 1929) 31 skk., 51 sk., 77., 85., 95. 99 Legutóbb: 1. I. Russu, Sargetia V (1968) 88 skk., kül. 92.; CIL III 1209, 1363, vö. I. I. Russu, i. m.

; AE 1957, 273. A datáláshoz ld. С Daicouiciu, AMN 3 (1966) 157 skk. D. Tudor, Istoria sclavajului in Dacia Romána. (Bucuresti, 1957) 263, 107. sz., 275, 150. sz. 100 AE 1937, 141. - D. Tudor, i. m. 271., 128. sz. С Iul. Valentinus conductor salinarum talán azonos a mun. Tibiscum fiamenj ével, CIL III 7997, vagy a mun. Sept. Apulum egy decurio-jávai, CIL III 1083. 101 AE 1909, 112. - Kerényi A., i. m. 2077. sz. - i. sz. 212/217. 102 CIL III 1121 (Apulum), a datáláshoz: A. Mócsy, Germania 44 (1966) 324. 103 Vö. A. Mócsy, i. m. 324. 104 Vö. M. Rostovtzeü, i. m. (1. j.) 340 skk.; U. Täckholm, Studien über den Bergbau der römischen Kaiserzeit. (Uppsala, 1937) 97 skk. 105 Erre utalhat a feliratok sűrűsödése a 200 körüli években, valamint a Savariaban talált ún. vámpecsét feltehetően a II. század végére vagy a Severus korra datálható felirata: С Tit. Ant. Peculiaris cond. vect. oct. Pann. II ann. XII, vö. Mócsy, Acta Arch. Hung. 21 (1969) 348.; CIL III 10 495, 10 496 (6452). Ld. még GZMS NS 18 (1963) 88, 1. sz. (i. sz. 201) Dalmatia: ... С Iul. Agathopi con. ferrar(iarum). 106 Ld. a 99-102. jegyzetekben id. feliratokat: Aelius Marius fl. col. (Napocensium?), P. Acl. Strenuus II viral, col. Sarm., augur col. Apul., dec. col. Drob., С Iul. Valentinus (vö. 100. j.), С Gaur. Gaurianus sacerd. col. Apul., Fl. Sotericus Aug. col. Sarm., Turranius Marcellinus (vö. CIL III 1548, 1511 sarmizegetusai decurio-család), Antonius Senecio iunior (ld. az Antonii feliratait Kerényinél, i. m. 23 skk. stb.) 107 II. szd.: CIL III 14 216" - II-III. szd.

: 7761 (Apulum), 1068 (Apulum), 7915 (Sarmizegetusa) mind orientálisok, főként szírek (Suri neg.) 101