A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970 (Debrecen, 1971)

Régészet, Ókortudomány - Balla Lajos: A Severusok és Dácia

határokon.

74 Az viszont kétségtelennek látszik, hogy a III. század elején kezdődött fellendülés tényezői ebben az időszakban még érvényesültek; a feliratállítás a dáciai településeken a 230-as években még számottevő, s csak a 240-es, 250-es évektől mutatkozik jelentős hanyatlás.

70 A Severus-kor viszonylag békés évtizedeit Severus Alexander meggyilkolása után a fokozódó belpolitikai zűrzavar és az egyre erősödő ellenséges nyomás követte Maximinus Thrax, III. Gordianus, Philippus Arabs és Decius uralkodása alatt. Ezek az események véget vetettek a municipális élet korábban megfigyelhető mozgalmasságának; a városi vezető rétegek tagjainak feliratait 235 után a municipális közösségek „publice" emelt kőemlékei váltják fel - az utolsóként ismert Gallienus korából való.

7(i A katonai anarchia időszakában, a 240-es évek 2. felétől Gallienus uralkodásáig, a trés Daciae hadserege gyakran képezte a két Pannónia és a két Moesia seregeivel együtt, egy helytartó ill. ellencsászár irányítása alatt kialakult haderőközpontosítás részét. Amint azt Fitz J.

77 legutóbb kimutatta, a közép- és al-dunai tartományok 247 és 259 között szinte külön-birodalmat alkottak az Imperiumon belül. Osszbirodalmi szempontból az evercitus Dacicus ekkor ért el jelentőségének tetőfokára, a határokra nehezedő barbár fenyegetés azonban rövidesen a provincia feladására vezetett (271). 2. Urbanizáció Ha a császári kormányzat és egy tartomány kapcsolatát vizsgáljuk, különös figyelmet szükséges fordítani az urbanizációs politika jelenségeire, a terület városiasodására fényt vető adatokra. Tekintetbe véve a Severusok alatt szervezett új municipális autonómiák számát, valamint a rangemeléseket, a Severus-kort Dácia történetében különösen fontos időszaknak tarthatjuk. Érdemes itt áttekinteni a dáciai térség városiasodásának alakulását.

78 Traianus - colonia deducta iuris Italici: Sarmizegetusa,-™ Hadrianus

80 - municipia: Napoca, Drobeta; Marcus Aurelius - municipium: Apulum (polgárváros) ;

81 Legkésőbb Marcus és Verus idején municipium: Romula;

82 74 Vö. pl. o. AE 1957, 327-9, Act. Muz. (Cluj, 1956) 126, 2. jegyzet; 131, 10. sz. Mind Casei (Alsó-Kosály)-ból, i. sz. 222/235. CIL III 7633 (827) i. sz. 239. Act. Muz. (Cluj, 1956) 120, 1. sz. i. sz. 243, ugyanonnan. A keleti határokról: CIL III 950, Homoródszentpál - Sinpaul. 75 Vö. Kerényi A., i. m. (22. j.); részletesen: Ballá £., Vizsgálatok a római Dácia lakosságának és társadalmának történetéhez, (kézirat) 76 Ld.: 75. j. - CIL III 1550, 7971. 77 /. Fitz, Studien zu den Militärgrenzen Roms. (Köln-Graz, 1967) 113 skk. 78 Minderről részletesen: Balla L., i. m. (75. j.). A municipális élettel kapcsolatos feliratokat Id. Kerényinél: A dáciai személynevek. DissPann I, 9. (Bp. 1941) 242 skk., 268., 275 skk., 283., 285.; G. Forni, in: Omagiu lui C. Daicoviciu. (Bucuresti, 1960) 233 skk.; Fr. Vittinghoff, in: Studien zur europäischen Vor- und Frühgeschichte. (Neumünster, 1968) 132 skk.; Balla L., A dáciai decurio-testületek. (kézirat) - Módszertani szempontból alapvető: A. Mócsy, Gesellschaft und Romanisation in der römischen Provinz Moesia superior. (Bp. 1970) 79 Legutóbb: Balla L., i. m. (70. j.) 21 skk. 80 Hadrianus városalapításaira a dunai térségben: G. Altöldy, i. m. (11. j.) 201.; A. Mócsy, i. m. (78. j.) 45.; uő., Pannónia. (69. j.) 598 sk., uő., Acta Arch. Hung. 21 (19б9) 349. 81 Fr. Vittinghoff, i. m. 137. 82 D. Tudor, Oltenia Romanä

3

. (Bucuresti, 1968) 195.; Fr. Vittinghoff, AMN 6 (1969) 139 skk., 147, Anm. 1-2., 144- Anm. 81. 98