A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

M. Nepper Ibolya: Megjegyzések a Körös csoport eszközkészletének vizsgálatához

Az 1944 után előkerült leletanyag nem indokolja a fenti tipológia megváltoztatását, így mi is ebben a sorrendben kívánjuk tárgyalni az agyageszközöket. 2.3. — Kutzián Ida a nehezékeknél azt állapította meg, hogy azokat halászháló tartozékaiként használták. Mielőtt a funkció kérdésében állást foglalnánk, lássuk a nehezékeket formájuk szerint. A nehezékek méreteiket tekintve széles skálán mozognak. A nagyobb méretűek igen sok esetben meghatározott formákhoz tartoznak. A leggyakrabban előjövő ilyen forma a még Banner János által találóan elnevezett paradicsom alakú forma. Ez a forma kizárólag a Kőrös-csoportra jellemző. Az általunk vizsgált nehezékek közül több mint 400 esik a pardicsomalakú formára, amelynek karélyos, átfúrt, vagy félig átfúrt, ujjbenyomással tagolt illetve díszített variánsa ismeretes. Ugyancsak kizárólag a Kőröscsoportra jellemző forma a hengeralak, amelynek palástrésze mindig körömcsípésekkel vagy ujj benyomásokkal díszített. Fényezett felületű, egyik oldalán félkör metszetű hosszanti barázda fut. Két végén körbenfutó haránt irányú hornyolás tagolja. Ezek vonalában átfúrás van mindkét végén. Az általunk átnézett anyagból ehhez a csoporthoz több mint 200-at sorolhatunk. Szintén gyakran előjön — a más neolitikus kultúrákban is előforduló — kúpos, csonkakúpos forma. A kúpalakúaknál fent, a csúcsában van az átfúrás. A csonkakúpos formák hoszszában átfúrtak, a lyuk gyakran tölcsér alakú. Vizsgált anyagunkban több mint 50 ilyen jellegű darab van. Gyakori forma, de számban nem versenyezhet az előző három típussal, a korong vagy lapított gömbalak. Átmérőjüket tekintve ezek is a nagyméretű nehezékek közé tartoznak — vannak 20 cm 0-jű darabok is. Keresztben átlyukasztottak. Lapjukat ujjheggyel benyomott gödröcskék tagolják, de van díszítetlen darab is. Ezeken kívül elvétve vannak orsó, gurgulya, tojás, gomba, citrom, gombóc, körte és gömb alakú nehezékek is. A nehezékek között néhány festett példánnyal is találkozunk. Ez azonban csak még jobban bonyolítja a kérdést, hogy ezek a nehezékek valóban halászhálók tartozékai voltak-e. Megnyugtató választ ma sem tudunk kapni, hiszen a Kőrös kultúra leletanyagának egyik első ismertetője, Krecsmarik Endre már hangot adott annak a kételyének, hogy a nehezékeket csak megfelelőbb elnevezés híján foglalták össze hálósúly néven.

47 A különböző formájú nehezékek hálósúlyokkal való azonosításának gondolata Herman Ottóban vetődött fel először. Tompa majd Banner korábbi megállapításai nyomán feltételezte Kutzián Ida, hogy a kérdéses tárgyak egy része hálónehezék lehetett. Csak egy része, mert Banner János a kultúra népességének életmódjáról írt alapvető munkájában már felvetette, hogy a nehezékek egy része szövőszék-nehezék volt.

48 Csalog József még tovább lépett a nehezékek funkciójával kapcsolatos kételyek terén s szerinte az átfúratlan ill. félig átfúrt példányok Kutzián szerinti bőrzacskókba, háncs vagy gyékényfonatba kötötten hálóra való erősítése szinte elképzelhetetlen. Csalog szerint a nehezékek néven leírt és többségében tűzhelyek közelében előkerült agyagtárgyak tulajdonképpen tűzikutyák.

49 Bizonyos, hogy a kételyek jogosak. Alátámasztja ezt Krecsma iknak az a megfigyelése, hogy a nehezékek egy része — amelyeket a telep különböző részein talált, néha 40—50 is volt egy helyen — mállott állapotú volt. Anyaguk durva agyag, törekkel keverve. Néhány darab ugyan teljesen átégett, de zömmel belü fekete színűek. A felületüket vékony piros átégett burkolat borítja. Másik típusként a szürkére égett felületűt említhetjük. A nehezékek anyaga, állapota min47 Krecsmarik E. Arch. Ért. 31 (1911) 158. 48 Banner J.: Die Ethnologie der Körös Kultur. Dolgozatok. 1937. 49 Csalog József szíves szóbeli közlése 87