A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

M. Nepper Ibolya: Megjegyzések a Körös csoport eszközkészletének vizsgálatához

II. A Kőrös-csoport eszközanyagának áttekintése 1.1. — A függelékben közreadott és elsősorban a Szegedi Móra Ferenc, a Hódmezővásárhelyi Tornyai János, a Szentesi Koszta József Múzeumokban őrzött a Kőrös-kultúrához tartozó eszközanyagot anyaguk szerint csoportosítottuk. Így szólunk kőeszközökről, agyageszközökről és csonteszközökről. A tetszetősebb funkció szerinti csoportosításról le kellett mondani, hiszen ki az, aki pontosan kategorizálni tudna pl. egy kőbaltát, mely lehet egyszerre vadász-fegyver és önvédelmi eszköz, vagy mint munka eszköz szolgálhat fa megmunkálásra, bőrök elvágására stb.

39 Nem akarván ismétlésbe bocsátkozni, így nem részletezzük a kőeszközök tipológiáját csupán a leglényegesebbeket kívánjuk elmondani abból, amit Kutzián monográfiájában összefoglalt, s amit az 1944 utáni külföldi kutatások a Stareevo ill. Cris kultúrákkal kapcsolatosan is igazoltak. 1.2. — A legutóbbi évekig feltárt Kőrös csoporthoz tartozó telepeken éppen az ott talált kőeszközök nagy száma volt a szembetűnő. Ezt tapasztalták korábban a jugoszláv, majd a román kutatók is. A Perienj-ben 1955 folyamán végzett ásatások során kiderült, hogy két neolit-kori telep van egymáson: egy nagy kiterjedésű Kőrös kultúrás telep fölött egy kisebb méretű vonaldíszes kerámia körébe tartozó telep. Az itt végzett stratigráfiai következtetéseknél — az az hogy a Kőrös kultúra megelőzte a vonaldíszes kerámiát — most nekünk fontosabb az a megfigyelés, melyből kiderült, hogy a Kőrös kultúra rétegébe ásott egyik gödör nagyszámú kerámia töredéken kívül kő, kova és obszidián eszközök tömegét rejtette magába.

40 Hasonló megfigyelésről számolt be Berciu

ál Románia neolitikumával foglalkozó munkájában. Azt írja, hogy Salku^a lelőhelyen a StarCevo— Cris kultúra első rétegében kovakő eszközöket találtak, néha mikrolitikus jelleggel, pattintékokat, nukleusokat, pengéket, kaparókat. 1.3. — önként adódik tehát a kérdés, hogy megvizsgáljuk, a Kőrös—Starcevo—Cris kör nem vezethető-e le mezolitikus hagyományokból. Hazai viszonylatot figyelembe véve a Kőrös csoport mezolitikus előzményei után kutattunk — hiába. Hiteles mezolitikus leletek nem ismertek eddig a magyarországi Kőrös csoport elterjedési területén. Kalicz Nándor foglalkozott ezzel a kérdéssel

42

. Tiszazugban és Tószeg környékén a múlt században szórványként jöttek elő olyan geometriai mikrolitok, amelyek formája megfelel a neolit kőszerszámokénak. Lelőkörülményei nem hitelesek — így mint Kalicz is megállapította —, nem lehet semmiképpen figyelembe venni. Említette a Szabadka közelében talált Speichergrube-kat s az ugyanakkor ott talált mikrolitikus jellegű silex-eszk.özöket, melyek alapján a jugoszláv kutatók úgy vélték, megtalálták a mezolitból a neolitba való átmenetet. Ezek összefüggése a tipikus és máshol mindenben megegyező Körös anyaggal nem ismerhető fel. Különös lenne, ha egy esetleges mezolitikus csoportot el is fogadunk, az éppen a legrégibb neolitikus kultúra — Kőrös-csoportnak — nem hogy az elterjedési területén, de még távolabbi körzetében sem mutatott fel mezolitikus em39 Benac, A. BRGK 42 (1961) 93. 40 Acta Arch. Hung. IX (1958) 55—71. 41 Berciu: Contributii la problemele neoliticului in Rominia in lumina noilor cercetari (Bucuresti, 1961) 542. 42 Kalicz N. Acta Ant. et Arch. VIII (Szeged, 1965) 27—40. 84