A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

M. Nepper Ibolya: Megjegyzések a Körös csoport eszközkészletének vizsgálatához

következtetett a kultúra kezdetének időpontjára. Feltette a kérdést, miért olyan kevés a magyarországi Körös-anyagban a festett kerámia emlék. Rámutatott a Körös-csoport hosszan tartó fejlődésére, majd párhuzamba állította a Körös— Starcevo—Cris főbb leletegyütteseit a maroslele—panai lelőhely szintjeivel. Érdekes és nagy figyelmet érdemlő Bökönyi Sándornak Trogmayer Ottó ásatásához kapcsolódó közleménye a maroslele—panai Körös telep gerinces faunájáról.

34 Megállapította, hogy a sertés ritka, elsősorban a háziasítható vadállatfajokat vadászták (tulok). Az állattartás szerepe jelentős, a talált sok háziállat csont ezt bizonyítja. A lényeges szerepet betöltő vadászat átmenetet mutat a gyűjtögetés irányába. Ezt nemcsak a panai, hanem más Körös telep is bizonyítja, ahol \íziszárnyas csontok tömege, kagylóhéjak, csigák nagy mennyisége jött elő. A halpikkelyek olykor egy-egy kisebb területen réteget képeznek. Az őz a Kőrös csoport valamennyi lelőhelyén előfordul. A szarvasmarha a leggyakoribb háziállatok közé tartozik. 3.15. — 1964/65-hen írta Csalog József

35 a Kőrös-temetkezésekről: ,,A szakirodalomban nyilvántartott sírok zöme nem a Kőrös-csoport népétől való, sok sír adatai pedig nem hitelesek." Több ízben fejtette ki, hogy az addigi kutatás során Kőrös-kultúrának csak a telepeit tárták fel minden esetben. Temetőjét a népességnek nem is találhatták meg, hiszen ehhez nagyobb területeket kellett volna feltárni.

36 3.16. — A Kőrös csoport festett keramikájával foglalkozó tanulmányukban Trogmayer Ottó és Makkay János

31 megállapították, hogy a Kőrös-csoportnál ismeretes volt a festés, ugyanúgy mint Karanovo—Starcevo kör csoportjainál. Ez egyben bizonyíték a csoportok egyidejűségére is. 3.17. — Mint láttuk, egyre bővült a problémák köre, melyeket a kutatók vizsgálat alá vettek a Kőrös-csoportnál. Banner kezdeményezése hosszú szünet után talált folytatóra. Neolitikumunk, pontosabban a Kőrös-csoport lakóházával Trogmayer Ottó foglalkozott. 38 Átvizsgálta a Kőrös-csoport eddig feltárt lelőhelyein tett megfigyeléseket, hogy mennyiben lehet szó felmenő oldalfalú építményről, azaz házról. A Kőrös-csoport építményei közül csak nyeregtetős szerkezetű kunyhót tudunk rekonstruálni (Kotacpart, Vata tanya). A Röszke— Lúdvári házmodell töredék — lakóház, vagy szentély kicsinyített másának része, s így a modell alapján bebizonyosodott, hogy a Kőrös csoport is ismerte — noha még ásatással nem került elő — az oszlopszerkezetű, felmenő falú nyeregtetős házat. Kísérletet tettünk, hogy áttekintsük a Kőrös-kultúra (csoport) kutatástörténetének — bátran mondhatjuk — állandóan gazdagodó irodalmát s a leglényegesebbek mondanivalóját tömören summáztuk. 34 Bökönyi S. uo. 87—92. 35 Csalog J. MFMÉ 1964/65 17—45. 36 Csalog József szíves szóbeli közlése 37 Trogmayer 0.—Makkay J. MFMÉ 1964/65 47—59. 38 Trogmayer 0. Arch. Ért. 93 (1966) 235—241. 6* 83