A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)
M. Nepper Ibolya: Megjegyzések a Körös csoport eszközkészletének vizsgálatához
M. Nepper Ibolya Megjegyzések a Körös csoport eszközkészletének vizsgálatához I. A Körös kultúrára vonatkozó kutatások története 1.1. — Az első lelet, mely csaknem hét évtized múlva (1937) egy önálló kultúra megfogalmazásához vezetett, Sövényházáról került elő — egy puttony alakú edényke, két horizontálisan álló füllel —, a Magyar Nemzeti Múzeumban található 266/18738 leltári szám alatt. — Ezt a leletet Sövényházán, majd környékén Bibicsháton, Kőtörésen 1 számos újabb követte. 1876-ban az Archeológiai Értesítő egyik tudósítása Mezőtúr—Kovácshalom-heli leletekre hívta fel a figyelmet: ,,Benka Pál szarvasi tanár száznál több érdekes, barbárkori tárgyat talált, melyeket az idei vízár mosott ki a Körös partján fekvő s M.-Túrhoz tartozó domb oldalából. A t. tanár egyúttal értesíté a múzeumot, hogy az úgynevezett Tiszazugtól Kunszentmárton, Öcsöd és Szarvasnak vont irányban két mérföldnyi területen számos hasonló domb fekszik, melyek szintén ily barbárkori telepeknek tarthatók. Ezek felásatása végett dr. Rómer Flóris le is fog indulni a szünidő alatt." 2 1.2. — 1898-ban Gombos—Bogojevo környékén előkerült az első temetkezés, mely a Körös-kultúrához kapcsolható. 3 1904—1906 között Obessenyőn végzett ásatások alapján Kisléghy Nagy Gyula SLZ újabb kőkor legkorábbi szakaszából valónak tartotta a leleteket s azokat egy önálló, úgynevezett „Aranka-melletti kultúrába" sorolta. 4 1.3. — 1911—1927 között Szarvas környékén Krecsmarik Endre több ásatást végzett. 5 Az előkerült leletanyagot Krecsmarik szintén egy önálló kultúrához sorolta. 1.4. — 1931-től Banner János, a szegedi Tudományegyetem Archeológiai Intézetének vezetője a hódmezővásárhelyi múzeumnak nyújtott anyagi támogatás felhasználásával Hódmezővásárhely határában egész sor ásatást végzett: 1931 — Hódmezővásárhely—Zsoldos tanyán 6 . 1932 — Kopáncs—Kovács tanyán, 7 1932, 1933, 1934. évek során Kotacpart— Vota tanyán 8 ásatott. 1934-ben többek között ásatott a Hámszárító dombon 9 . Az előkerült leletanyagot Banner 1 Reizner Gy. Arch. Ért. 11 (1891) 356., Zalotay E. Dolgozatok 1932. 65. 2 Arch. Ért. 10 (1876) 161., Arch. Ért. 13 (1879) 328., Arch. Ért. 33 (1913) 37—52., и.о. 123—144. 3 Cziráky Gy. Arch. Ért. 18 (1898) 256. 4 K. Nagy Gy. Arch. Ért. 27 (1907) 266—279., K. Nagy Gy. Arch. Ért. 29 (1909) 146—154, K. Nagy Gy. Arch. Ért. 31 (1911) 147—164. 5 Krecsmarik E. Arch. Ért. 31 (1911) 378—382., Krecsmarik E. Arch. Ért. 32 (1912) 366— 368., Krecsmarik E. Arch. Ért. 35 (1915) 11—43., Krecsmarik E. Arch. Ért. 41 (1927) 185—192. 6 Banner J. Dolgozatok 1932. 2—10. 7 Banner J. i. in. 10—13. 8 Banner J. i. m. 13—16., Banner J. Dolgozatok 1935. 97—125. 9 Zalotay E. Dolgozatok 1932. 64., Banner J. A hódmezővásárhelyi városi múzeum régészeti osztályának első 5 éve (Szeged, 1934) 10. 79
