A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

M. Nepper Ibolya: Megjegyzések a Körös csoport eszközkészletének vizsgálatához

már 1932-ben önálló szakaszba, mint a Tiszai kultúra III. periódusába tartozókat értékelte.

10 1.5. — 1937-ben megjelent, a magyarországi őstörténetkutatásról írott összefoglalásában Tompa Ferenc a neolitikum önálló, a Tiszai kultúrát megelőző csoportjaként „Körös-Gruppe" néven írta le a fent említett ásatásokból előkerült leletanyagot.

11 Ezzel egyidőben 1937-ben Banner is mint önálló kultúrát vizsgálta s ennek megfelelően dolgozta fel ásatási anyagát két munkájában.

12 1.6. — Rövidesen megjelent az első olyan közlemény, mely a Körös kultúra kapcsolatait vizsgálta.

13 2.1. — 1944-ben jelent meg Kutzián Ida nagyjelentőségű összefoglaló munkája a Körös kultúráról, mely mindmáig az egyetlen szintézis.

1

^ 2.2. E monográfiával egyidőben készült el Banner János és Párducz Mihály munkája, amelyben megállapították a szerzők, hogy Vinca A réteget is szét lehet választani: 1. Körös kultúrás és 2. balkáni anyagra, melyet bánáti kultúrának neveztek. Oszentivánnak fontos szerepet tulajdonítottak déli és keleti kultúrhatások közvetítésében.

15 3.1. Az 1944 óta eltelt huszonnégy esztendő sok új kutatási eredményt hozott a Körös-kultúra területén is. Csalog József Kalicz Nándor, Gazdapusztai Gyula, Kovalovszki Júlia, Makkay János, Trogmayer Ottó terepbejárásai és leletmentő ásatásai nyomán felsorakoztak az új eredmények és kívánatossá vált a Köröskultúra 1944-ben megjelent monografikus feldolgozásának kiegészítése és egy, korunk tudományos követelményeinek megfelelő értékelése. A Körös-kultúra kutatásainak újabb eredményei a kultúra relatív és belső kronológiájának tisztázása terén, a leletanyagból levonható gazdaságtörténeti következtetésekben és esetleges vallástörténeti jellegű vizsgálódás során születtek. 3.2. — V. Milojcic összefoglaló munkája Közép- és Délkelet-Európa neolii ik и mának kronológiájáról

16 irányt szabott a Körös-kultúra kutatásának is. Megállapította, hogy tisztázatlan hazánkban a neolit településekre vonatkozó relatív kronológia. Végleges megoldást ő sem kívánt adni, nyújtott azonban néhány fontos útmutatást. 3.3. — Milojcic kétségkívül új gondolatokat és megoldásokat hozó fenti műve után egyre-másra jelentek meg olyan részkérdésekkel foglalkozó külföldi publikációk, melyek témája érintette a Starcevo—Körös kultúra genezisét, kapcsolatait, kronológiáját és leletanyagának értékelhetőségét. Ezek kérdésfeltevéseiből és eredményeiből leszűrhetjük azt, hogy a Körös-kultúra kutatása igazán csak akkor eredményes, ha a Starcevo, Sesklo, Karanovo, Kremikovci, sőt Vinca kultúrákkal kapcsolatos minden feltárást illetve publikációt a területen dolgozó kutatóink figyelembe vesznek és felhasználnak. Tíz évvel Kutzián monográfiája után, Arandjelovié—Garasanin összefoglaló munkát jelentettek 10 Banner J. Dolgozatok 1931. 61—73. 11 Tompa F. BRGK 24/25 (1934/35) 46. 12 Banner J. Dolgozatok 1937. 32—49., Banner J. Das Tisza-, Maros-, Körös-Gebiet bis zur Entwicklung der Bronzezeit (Szeged, 1942) 14—26. 13 Patay P. Arch. Ért. 68 (1941) 1—3. 14 Kutzián I. A Körös kultúra (Diss. Pann. Ser. II. No. 23. Budapest 1944) I—

II. 15 Banner J.—Párducz M. Arch. Ért. 73 (1946) 19—41. 16 Milojcic, V. Die Chronologie der jüngeren Steinzeit im Mittel und Südosteuropa (Berlin, 1949) 80