A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Sz. Szabó László: Adalékok a Debreceni Városi Könyvtár működésének múzeumi éveihez (1928–1944)

A debreceni sajtó a legnagyobb elismerés hangján ír a könyvtár személyi és könyvforgalmáról. Adatai ugyan a hivatalos statisztikához vetve eltúlzottak, általános megállapításai azonban helytállóak. így a Debreczen 1933. 92. számában írja, hogy vannak akik a kölcsönzőt 15 esetben veszik havonként igénybe. Nemcsoda, ha a nagy forgalom következtében a könyvek rongálódása igen nagy — állapítja meg. Debrecenben a könyvtári jelentések szerint a szépirodalmi és ifjúsági munkáknak van nagy keletjük. Az évi forgalom 90—92%-a szépirodalmi, ifjúsági munka volt. Míg az ismeretterjesztő irodalmat mindössze 6—7%-ban vitték. Ez azonban még így is jobb arány, mint az országos átlag, hiszen Győrben 94%, Sopronban pedig 97% a szépirodalmi művek forgalmazási aránya. Az a 17 esztendő, melyet a közművelődési könyvtár a két világháború között a Déri Múzeum épületében töltött váltakozó sikerrel, a felszabadulás előtti debreceni közművelődési könyvtárügy betetőzését jelentette. Országosan is elismerésre méltó eredményeket tudott felmutatni az olvasó és könyvforgalmazásban. S habár alapvetően a könyvtár a polgári felépítmény szerves részeként működött, gyarapító politikájával, s azzal, hogy olvasó termeiben sokszor a melegedni kívánó szegényebb rétegek képviselőinek is helyet biztosított népszerűvé, s Debrecen város legjelentékenyebb művelődési intézményévé vált. 631