A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Tóth Béla: Ady körül – Ady nyomán a századforduló Debrecenében

1. kép. A Debreceni Főiskolai Lapok fejléce temberéig volt főiskolai diák a Kollégiumban, így idézi fel a fiatal Ady képét: . . . „egy pillanatra láttam őt, s míg élek, nem feledem el a teljes jelentéktelen pillantást. — Egy őszi estén diákok a kollégium sarkán állottunk, s egyik kolléga hirtelen azt mondja: — Ez Ady Endre. — Oda nézek; csak egy fél percig vagy addig se láttam, már befordult a kollégium sarkán. Nagy körgallér volt rajta s széles művészkalap, elegáns jelenség volt, csak kicsit zömök... A szívembe vágott valami: költő.. . Sosem hallottam addig a nevét, sem hírét, de a feléje forduló szemekből láng csapott ki s megpörzsölt: a jövő fia ment el itt... "

4 A nem hamvadó érdeklődés nyomának tekinthetjük azt is, hogy a DFL 44., 45. évfolyamában több ízben is megemlíti Adynak a Kolozsvári Egyetemi Lapokban, s az Его с. ifjúsági folyóiratban

5 megjelenő verseit. A Debreceni Független Újság Képes Naptára pedig 1907-i kiadásában két Ady-verset is közöl Új versek címmel, A mi gyermekünk és a Szürke ország királya címűeket; ugyancsak itt az 1908. évfolyamban Ady Isten báránya с tárca-méretű elbeszélése, a következőben pedig az özvegy legények tánca с verse olvasható.

6 A művek valószínűleg Sipos Béla, Ady volt debreceni jogásztársa és barátja, lakótársa

7 révén kerültek a naptárba, aki ez időben a Debreceni Független Üjság munkatársa volt,

8 és szintén valamennyi említett évfolyamban szerepel írásaival. A Debreczen с napilap is 1908. febr. 11-i számában így igyekszik figyelmet kelteni a Csokonai Kör felolvasó ülésére érkező Ady iránt:.. . „ugyané felolvasásra várja a Kör Ady Endrét, az oly váratlanul országos hírnévre szert tett fiatal költőt, aki Debrecenben kezdte írói pályáját, és akinek pályafutása iránt a debreceni írók és költők különösebb érdeklődéssel viseltetnek."

9 4 Válogatott irodalmi tanulmányok. (Művelt Nép, Bp. 1952) 167. 5 Az Erő a Corda Fratres nevű nemzetközi diákmozgalom magyar osztályának a lapja volt. 6 Ez először a Szerda c. folyóirat I. évf. 1. számában jelent meg, 1906. okt. 3-án. 7 L. Kardos László: A huszonegyéves Ady Endre (Kner Izidor, Gyoma, 1922) 87—88. 8 L. Kardos László: i. m. i. hely, és Bóka László: Ady Endre élete és művei (Akadémiai Kiadó, Bp. 1955) 96—97. 9 Az idézett sorok egyébként a Csokonai Kör hivatalos kommünikéjéből valók, amely a többi debreceni lapban is megjelent több-kevesebb módosítással (Kardos Pál szíves közlése). 538