A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Tóth Béla: Ady körül – Ady nyomán a századforduló Debrecenében

Ez a „különösebb érdeklődés" viszont legelevenebben, legállandóbban, legtöbb rétfíen és legmesszebb ható érvénnyel a DFL-ban jelentkezett. * * * Mi volt a DFL ?. A debreceni Kollégium főiskolai ifjúságának folyóirata, a századfordulón a városnak is egyetlen ilyen sajtóterméke, mely 1896. december 25-én egy „Mutatvány szám"-mal jelent meg, de a XXXIX. évfolyam jelzést viselve homlokán. A nyomtatásban megjelenő lap ugyanis a Heti Közlöny utódjának, folytatásának tekinti magát. Ez pedig 1857. november 30-án indult meg az akkor frissen megalakult kollégiumi önképezde kiadásában, és titkárának, Szilády Áronnak a szerkesztésében. A Heti Közlönyt kézzel írták, s hetenként egy példányban látott napvilágot. így élt negyven évet, mert a nyomtatásra való áttérés ideje csak 1896 végén következett el, s ettől kezdve 1914? júniusáig, a Kollégium főiskolai tagozatainak az új egyetembe való beolvadásáig, ebben a formában folytatta életét. A folyóiratot az egykori Önképezde utódja, a Magyar Irodalmi Önképző Társaság (rövidítve: MIÖT vagy MIT) adta ki. Ez a Társaság számított a főiskolai ifjúság legrégibb és legjelentékenyebb egyesületének, bár tagjainak száma nem lehetett sok. Az 1900/01. tanévben, amikor a főiskolások létszáma 284,

10 a MIÖT tagjainak száma 53

11

. Rendes heti ülései mellett ő rendezte az irodalmi és hazafias ünnepségeket, évfordulókat, verses és prózai pályázatokat írt ki, könyveket jelentetett meg (Kovács Gyula, Zsutai János költeményei), ápolta a Kollégium irodalmi hagyományait Csokonaitól, Fazekastól Nagy Imrén át az imént említettekig, s tagjai közül számos jelentős író, tudós került ki.

12 A Társaság munkájának, de az egész kollégiumi ifjúság tevékenységének, gondolkodásának, ízlésének hűséges tüköré fennállásának majd két évtizede alatt a DFL. A lap eleinte havonként háromszor 12—16 kéthasábos oldalon, majd a 41. évfolyamtól havonta kétszer, atizes években már egyre ritkábban, összevont számokkal jelent meg. Koós Elemér 1912-ben kiadott Repertóriumában a folyóirat munkatársait a „Csittvári Krónika"-írók örököseink mondja.

13 Ha a Csittvári Krónika valójában nem is létezett, de volt évszázadokon át kéziratos kollégiumi irodalom,

14 melynek szerves, sőt szervezett folytatása volt a Heti Közlöny, ennek meg a DFL. A folyóirat jelentőségére már Zsigmond Ferenc rámutatott említett művében: ... „a XIX. század utolsó négy és a XX. század első tizenhárom esztendeje, ez az irodalmi tekintetben országos szempontból is igen jellegzetes korszak tükröződik a Debreceni Főiskolai Lapokban olyan tanulságosan, hogy kiváló szellemtörténeti forrásnak kell minősítenünk"

15 E megállapítás találó voltát még jobban alátámasztja az, ha tekintetbe vesszük, hogy a DFL nemcsak hogy az ország értelmiségi ifjúságának egy jelentős részét képviselte — a főiskolai ifjúság létszáma ez időszakban évi átlagban 300 körül mozgott,

16 de azt is, hogy munkáló L. Nagy Sándor: A debreceni Kollégium mint egységes intézmény. (A Tiszántúli Ref. Egyházkerület kiadása, Debrecen, 1940) 267. 11 LIII. 9—10. 6—7. A régebbi időkre vonatkozólag 1. Zsigmond Ferenc: A debreceni Kollégium és a magyar irodalom (A Tiszántúli Ref. Egyházkerület kiadása, Debrecen, 1940) 160. 12 A Heti Közlöny és a Társaság működésére nézve lásd Zsigmond Ferenc: i. m. 118. 13 Koós Elemér: Repertórium a Debreceni Főiskolai Lapok 1857/8—1911/12. évfolyamaihoz (Debrecen, sz. kir. város könyvnyomda vállalata, Debrecen, 1912) 3. 14 Bán Imre—Julow Viktor: A debreceni diákirodalom a felvilágosodás korában (Akadémiai Kiadó, Bp. 1964). 15 168—69JÍ>16 L. Nagy Sándor: i. m. 267. 539