A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Lengyel Imre: Kazinczy Ferenc és Váradi Szabó János levelezése

A pedagógus Váradi Szabó János részletes bírálatot ír Kazinczy felkérésére az élete utolsó esztendejében született Bibliai Históriákról. A levelezőtárs kissé késik a bírálattal, mert nagyon kevés idő állt rendelkezésére. Ez azonban nem megy a bírálat alaposságának a rovására. Váradi Szabó több oldalra kiterjedő bíráló megjegyzéseiből lépten-nyomon kiütközik a természettudományos műveltségű ember. Pl. a katekizmus és a kritizált kézirat közti különbség megvonásánál arra utal, hogy ha valaki katekizmusból kívánja tanítani a vallást, úgy jár el, mintha,,a' Botanikát a' Linné systemájából, és nem a' szabad természetben az egyes plánták vizsgálásából" akarná tanítani. Vagy a csodák megmagyarázásánál „Electrica Machina" vagy „Mágnes" bemutatását javasolja. Módszertani szempontból egyébként helyesli, hogy Kazinczy a kérdés-felelet használatát mellőzi, s ezt az állítását meg is indokolja Váradi Szabó.

u Helyesli, hogy Kazinczy a mindennapi élet nyelvén adja elő az egyes történeteket.

45 Kazinczy ezt a művét Kis Jánosnak és Guzmics Izidornak is elküldte megbírálás végett. Amint az elmondottakból kiderül, Kazinczy és Váradi Szabó János levelezése az eszmék, a gondolatok kicserélése, valamint műveik tökéletesebb formába való öntése szempontjából hasznos volt, mert a levélben folytatott eszmecserékből a gondolatok gazdagodása, néha újabb mű, de minden esetben a nagyobb formai tökéletesség származott. 2. Bírálat a kortársakról, eseményekről, intézményekről. Hogy a levelezésről alkotott képünk teljes legyen, kiegészítésül érdemes azokkal a levélrészletekkel foglalkozni, amelyekben Kazinczy és Váradi Szabó a kortársakról, a korabeli szellemi törekvésekről nyilatkozik. A kortársak között első helyen kell megemlítenünk Dessewffy Józsefet, Kazinczy egyik legbizalmasabb és legállandóbb barátját, aki dicsőítő verset is írt Kazinczy hoz. A vers nyomtatásban is megjelent a Magyar Kurírban. Ennek Pesten érezhető hatása iránt Kazinczy először 1819. máj. 7-i levelében érdeklődik. Váradi Szabótól, aki 1816 óta az ország szellemi központjává váló Pesten időzik, s mint a Vay-fiúk nevelője több, a közéletben fontos szerepet játszó családdal összeköttetésben állt, s ugyanekkor kapcsolata volt a haladó értelmiség számottevő személyiségeihez. Kazinczyt közelről érdekelte, milyen hatást váltott ki Dessewffy verse Pesten. Váradi Szabó 1819. júl. 10-i levelében arról tájékoztatja levelezőtársát, hogy Dessewffy strófái általános tetszésre találtak Pesten mind a fiatalok, mind az idősebbek körében.

46 Természetesen Kazinczy nagyon örült a vers kedvező fogadtatásának, s tájékoztatja Váradi Szabót, hogyan jutott el Dessewffy verse a Magyar Kurír hasábjaira, s 44 „Azért, mert a' kérdések által feleletekre trantsírozott história mindég veszít azon bényomási erejéből, melynek ezen Históriák elbeszélésében legtöbbet köszönünk a' szívre, sőt az egész lélekre nézve." [ Váradi] Szabó levele Kazinczyhoz. Zsolca, 1827. dec. 4. 45 „Azt mondja a' Kézirat, hogy a' történeteket az élet' nyelvén beszélli inkább, mint a' Könyvekén, mely a' gyermekeknek egészszen ismeretlen. . . . Jól teszi, hogy a' Biblia' nyelvét is mérsékelve használja." Uo. 408. 1. . . . „Az Elő adás a' Kéziratban valósággal rövid, világos és eléggé kedveitető. Szeretném, ha így írott historicus könyvet adatnánk az ifjúság' kezébe. . .. Mint Paedagogus, nem mint Theologus irtam ezeket, 's mint ollyan kívánnám ezen Ideákat közönségessé tetetni." Uo. 410. 46 „Ezek a' Versei a' Grófnak közönséges [általános] applausust nyertek; igazán el lehet mondani, hogy totam cantantur per urbem, mert én magam is, midőn még nem esmértem, több If jaktól hallottam egész tűzzel mondatni. Az Öreg Urak is örömmel hallgatták, 's egyik közzülük elmondta azon verseit, a' melllyeket azon a' Diaetán írt, a'mellyen a' Magyar nyelvnek új életre való hozattatása meghatároztatott." [ Váradi J Szabó levele Kazinczyhoz. Pest, 1819. júl. 10. Lev. XVI. 451. 526