A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Lengyel Imre: Kazinczy Ferenc és Váradi Szabó János levelezése

meg, ahol tornát, zenét és rajzot tanított Pestalozzi módszere szerint. Az iskolán kívül önállóan is festegetett. Egger művészi fejlődéséhez Kazinczy nagy mértékben hozzájárult, amennyiben Váradi Szabóhoz írt leveleiben tanácsokat ad művészeti könyvek beszerzéséhez, sőt könyveket is kölcsönöz neki, vagy pedig műtárgyak leírásával segíti elő Egger mesterségbeli tudásának fejlődését.

27 így, amikor 1815 őszén a Színben tartott superintendentiális gyűlésen részt vesz, meglátogatja a tornai katolikus templomot, s annak Hubert Mauer bécsi professzor által készített oltárképéről részletes művészeti leírást ad éspedig német nyelven, „hogy Egger Űr is értse".

28 De a gyakorlati oktatásban is igyekszik segítségére lenni, amikor Eggernek tanítványai oktatásához La Coste (valószínűleg J. B. Coste) művére van szüksége, barátját Dessewffy Józsefet, sőt Johann Georg Mansfeld, bécsi rézmetszőt is mozgósítja, s az eredménytelenség őt magát bántja legjobban.

29 Kazinczy később is figyelemmel kíséri Egger életútjának alakulását, az arcképfestészetben és nevelési téren elért eredményeit, pesti útján 1828-ban személyesen is felkereste, bár az arcképfestészetben Donát János munkáját jobban szerette. Kazinczy levelezőtársai közt többen voltak olyanok, akik nevelési kérdésekkel foglalkoztak, éspedig legtöbben Váradi Szabó hatására Pestalozzi szellemében, így pl. pártfogoltja és későbbi ellenlábasa az akadémiai titkárságban, Döbrentei Gábor az Erdélyi Múzeumban írt cikket Pestalozziról, s ezen a ponton találkozott Váradi Szabóval is.

;í0 Vagy ide sorolhatjuk Schedius Lajost, akinek a Pestalozzi-elvek pártolását Döbrentei erősen a javára írja.

31 Megemlíthetjük még Úti János roffi nevelőt, aki mindkettőnek nagy tisztelője volt, s Váradi Szabót ,,a Pestalozzi dolgában tapasztalt ember"-nek tartotta. Vagy éppenséggel magát, Fazekas Mihályt, aki a debreceni Kollégium pedagógiai tanszékére professzornak szerette volna megnyerni Váradi Szabó Jánost. De folytatni lehetne a sort Látzay Szabó Istvánnal, akivel Váradi Szabó szintén együtt dolgozott a pataki nevelési bizottságban, Pethe Ferenccel, a kitűnő gazdasági szakíróval, akinek a nyelvújítási törekvéseivel Kazinczy ugyan nem értett egyet, és még több közös baráttal és levelezőtárssal. III. A kritika jegyében Kazinczy és Váradi Szabó levelezésében a nyelvújítás és nevelésügy kérdésein kívül gyakran kerül szóba az irodalom ügye. Kazinczy nemcsak beszámol Váradi Szabónak azokról a művekről, amelyekkel foglalkozik, hanem tanácsát, időnkint segítségét kéri egy-egy művének munkálataival kapcsolatosan. Ilyen áttekintésben egyrészt szemünk elé tárulnak egy-egy Kazinczy-mű születésének műhelytitkai, másrészt átfogó képet nyerünk az író nézeteinek fejlődéséről. Az is 27 ...... .legjobbnak látnám ha Egger Úr a' Winckelmann' Munkájival ismerkednék meg, és meghozatná a' Landon' französische Kunst Annál-jait, . . . Ne sok theoreticust, de sok remekek nézellését, olvasását, még pedig poetai ízléssel közelítvén ezekhez." Kazinczy levele [Váradi] Szabóhoz. Széphalom, 1815. nov. 9. Lev. XIII. 277. és kk. 28 Uo. 278. 29 „Vádlanám magam, ha az én hibám miatt maradtak volna hátra a' haza' legszebb reményű gyermekei. Ezek, Egger Úr által vezetve, a' Tájfestésben is igen sokra mehetnek." Uo. 277. 30 A kérdés bővebb kifejtését 1. Lengyel Imre: Váradi Szabó János és Döbrentei Gábor (Könyv és Könyvtár 63. Debrecen, 1967.). 31 „Hogy Schedius Pestalozzit védelmezte a' Folnesicsi ész nélkül való megtámadás ellen, annak nagyon örvendettem 's annyira, hogy ha Schediusszal legyek [!], mingyárt tiszteletére mentem volna." Döbrentei levele Kazinczyhoz. Kolozsvár, 1817. márc. 16. Lev. XV. 120. 522