A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

Lengyel Imre: Kazinczy Ferenc és Váradi Szabó János levelezése

beszélgetés „némely literatúrai esméretekkel" gazdagította. „Mennyit tanulhattam volna tőle, ha a' literatúrára adhattam volna magamat kiváltképpen! Órákon keresztül beszélte előttem mennyit szenvedett légyen Hazafijaitól. . ." — számol be ezekről a beszélgetésekről Varadi Szabó. J. H. Voss a német romatikával szemben elfoglalt álláspontja és nézetei élénk vitát lobbantottak ki a német szellemi életben a XIX. század elején. Ugyanebben a levélben ír Varadi Szabó a saját olvasmányaira vonatkoztatva a nyelvújítás térhódítása útján keletkező nehézségekről, és javasolja az új szavaknak szótárba való foglalását.

16 Még ugyanebben az évben megjelenik Kazinczy jelentős műve a nyelvújításról „Az Orthológus és neológus; nálunk és más nemzeteknél" a Tudományos Gyűjtemény 1819. évf. XI. füzetében. Erre vonatkozólag Varadi Szabó véleményét kéri 1820. jan. 2-i és 23-i levelében. A kb. egy hónap múlva érkező válasz teljes megelégedésére szolgál a széphalmi mesternek, aki most már nemcsak a levél megállapítása szerint, hanem a valóságban is nagyszerű győzelmet vallhat magáénak. Váradi Szabó mindenekelőtt a mű általános tömeghatását hangsúlyozza. Mindenkit érdekelt és meggyőzött ez a tanulmány a nyelvújítás szükségességéről és helyességéről. Az ellenfeleket közel hozta egymáshoz, és megbékíti őket. A neológusok teljes győzelméről van itt szó. Utal Teleki László megtérésére, sőt azt is valószínűnek tartja, hogy id. Vay Miklóst is sikerül megnyerni a nyelvújítás számára. Váradi Szabó kitűnő diplomáciai érzékére vall, hogy még Füredi Vidának [Kisfaludy Sándornak] is juttat a győzelem dicsfényéből egy sugarat, amennyiben az ő támadása adott alkalmat arra, hogy ez az égető, de ugyanakkor tisztító tűz a magyar nyelv megújulása érdekében elharapóddzék, és végül is diadalmaskodjék.

17 Ettől kezdve Kultsár István egyre nagyobb figyelemmel fordul Kazinczy felé. Virág Benedek megígéri, hogy 1820-ban Kazinczy szellemének szentel ünnepet. Az egyre inkább az ország fővárosává szélesedő Pesten mindenki, aki számít, „retteg Kazinczyt nem szeretni", ahogyan a Kazynczy-hívő Szemere Pál ezt kifejezi.

18 2. A nevelés ügye. A XVIII. század végén és a XIX. század elején meginduló polgári fejlődés, a feudalizmus és a kezdődő kapitalizmus forradalmi összecsapásai alapjában rázták meg az európai országok gazdasági berendezését és társadalmi 16 „Sokat tanultam a' Gróf [Dessewffy Józsefy Bártfai leveleiből [Sárospatak, 1818], egész kis szótárt írtam ki belőle, feljegyeztem az előttem esméretlen Magyar szókat, régit és újat, 's mindeniknek utánna írtam a' jelentését, ha azt a' dolog értelméből gyaníthattam: Mégis sok után üresen maradt a hely, nem tudom mi az igaz értelmek. Ezen alkalmatossággal jutott eszembe, hogy az újonnan fel ébresztett régi és még kevéssé esmért Magyar szókat, valamint azokat az újakat is, a'mellyeket nagy részint bé vettek az írók: elmulhatatlanul bé kellene iktatni a' Magyar Szótárba. Jó alkalmatossága lett volna most Prof. Márton Jósef Úrnak. Onnan is kikeresném 's kikeresné minden a' ki nyelvünket tanulja. A' könyvolvasásból nehezebben tanultatnak meg azok, mert nints kitéve értelmek különösen. Azomban az ollyan szók kedvetlenné teszik épen ollyan könyveknek az olvasását, a'meliyekből nyelvünk nevekedését, bővülését és tsínosodását lehetne tanulni. Én nem szégyenlem megvallani, hogy tellyes értelmeket nem tudom e' következendő szóknak: Rivvants, Röktön, lagymatag, serleg, redő, tökély, Nyakbontz, Robaj, gyarlítani, érint'len, róver [!], Páfrány, sávos felleg, herétselni, kegyeletes, szivárvány, avar, lerombolt, Gyér, gyerséges [!], Fennséges, imég [!] alvány [!], s a t. s a t. a' mellyeket mind a' Bártfai levelekből írtam ki. Kész volnék az illyeket megtanulni, tsak tudnám honnan, épen oly kész volnék azután vélek élni is." [Váradi] Szabó levele Kazinczyhoz. Pest, 1819. júl. 10. Lev. XVI. 450. és kk. 17 „Az Orthologusokról és Neologusokról írt Értekezés nagy kedvet nyert az olvasók előtt. Még én nem találtam senkit, a' ki azt ne ditsérte volna. Semmit sem mutathat eddig a' Tud[ományos] Gyűjtemény, ami az Olvasó Közönségnek oly nagy részét illetné mint ez; ez mondhatom az Egésszet illeti. Mert ritka az az Olvasó, akinek az Orthologusok és Neológusok között régen folyó 518