A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

származású lakosságát. Ezért Böszörményt még sokáig Rác-Böszörménynek is nevezik. ...,,a Fejértói út az mint mégyen Nemes Rácz-Böszörménybe''

4

^. . . Ettől kezdve Vid pusztahely. A későbbi iratok vidi praedium (lakatlan birtok), vidi föld, vidi puszta néven emlegetik. Egykori rác lakosságára utal a RácVid elnevezés.

169 A letelepedés után Böszörmény, Nánás és Hadház osztoznak Vid határán. Az osztozkodáshoz kapcsolódó és Vid pusztulásáról szóló monda minden alapot nélkülöz. (Lásd Apróhalmok Az egykori faluhely Hadházé lett.) A hadházi vidi föld felét, amely kisebb-nagyobb gazdák paraszti birtoka volt, Belső-Vidnek vagy Kis-Vidnek, az északi felét, amely nagyobbrészt földbirtokosoké lett, Külső-Vidnek vagy Nagy-Vidnek nevezték. „A vidi puszta külső részét, bár Hadház közigazgatási területéhez tartozik, a hadháziak nem tekintették sohasem hadházi birtoknak, csak külön álló pusztának."

170 A nép Vid-en mindig az elpusztult községet értette, határát Vidi-földnek nevezte. Nem Vidre, hanem a Vidi-földre ment dolgát intézni. „Takáts István a szállások közt vett egy darab földet, melynek Nap Nyugoti szomszédja a Vidi föld."

171 Ma már Vid az 1953-ban poraiból újra éledett községet jelenti, amelynek kb. 2000 lakosa van, akik nagy részben a Vidi-földön, ezen a páratlan termekenysegű gazdag földön termelőszövetkezetekben gazdálkodnak. Vida-lapos. Mélyebb fekvésű rét és szántó az Urges és a Cakótó közt a Dorogi út két oldalán, főként a Veszprémyben. Vidi-ér. Tulajdonképpen a böszörményi Vidi-földön a Verébsárnál folyó ér, amely a Hortobágy folyóba torkollik. A hadházi Vidi-földön levő ereket, folyásokat — három is van ilyen — szintén Vidi-érnek nevezik. Ezek vizét kanálisok vezetik a tulajdonképpeni Vidi-érbe: 1. A Pelikánból indul a volt É. Kiss Ferenc-féle földről, s a Menyhárton át vezet a böszörményi határba, s a Verébsárnál ömlik a Vidi-érbe. 2. A Dorogi Gátról jön és az Asztalos tanyánál levő ún. Sziklapost s a Sőregödröt érintve hagyja el a hadházi Vidiföldet. 3. Az Abrók-tanyánál levő laposból indul, s a Nagy-Botoson átfolyva megy a Vidi-ér felé. Vidi-föld (főüd) -re. Az egykori Vid község határából Hadház részére. A Dorogi kövesúttól a Nánási útig terjed, illetve még azon túl is ide tartozik egy dülőföld. A XVII—

XVIII. században a Vidi föld nem volt nagy becsben, mert Hadháztól messze esett. Jobbadán legelőnek és kaszálónak használták, legfeljebb tavaszbúzát, árpát, zabot vetettek bele. Amikor azonban a múlt században a lakosság erőteljesen szaporodott, és egyre kevesebb lett a föld, a zsíros vidi fekete földnek nagy lett a becsülete. Vidi-halom. A Nánási út keleti oldalán a volt Cserepes csárda egykori állása mellett levő jeles halom. Lásd Földeshalom! Vidi-iskola. A húszas években létesített tanyasi iskola Kis-Viden az ún. Iskola dűlőben. Vigyázó-hegy. Poroszlón a Virrasztó-hegytől keletre levő homokhegy. Pallag 1835. évi térképe jelzi. Világos -ba. Regálés csapszék állással az Alút mentén Poroszló puszta északi szélén. A múlt század közepéig Ponyvás csapszék, Poroszló csapszék néven emle168 Tjkv. 1742. ápr. 24. 169 Afiscus pere Hajdúhadház várossal (1782—88) Rácz Vid-nek mondja. 170 Reichmann. Ármin és társai pere a Hadházi Közbirtokosság ellen 1891. 171 Tjkv. 1737. 500