A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

getik az írások, Világos néven 1865. nov. 26-ról van rá az első adatunk. „Tóth Lajos kovácsmester a közönség birtokában levő Világos korcsmához készített kovácsmunkák árjegyzékét leadja."

172 Szép nagy épületét és állását a tanács mindig jókarban tartotta. Mindaddig jól jövedelmező csapszék volt, míg a debrecen— nyíregyházi utat 1888-ban ki nem kövezték. Ezután az Alút eljelentéktelenedett, s a Világos is lehanyatlott. 1915-ben mint korcsma megszűnt. „A képviselőtestület 1915. ápr. 15-i határozatával megszűnteti mint csapszéket, mert félreesik a járt utaktól, jövedelmet alig hoz, s az épület helyreállítása 20 évi bért venne igénybe. Átengedi a város a Legelőbirtokosságnak."

173 Ahogyan mondják, azért kapta a Világos nevet, mert nappal fehér falai és fényes teteje, éjszaka pedig ablakai messze kilométerekre világítottak a poroszlói és pallagi pusztán. Más feltevés szerint itt valaha egy Világos nevű falu lett volna. Erre azonban nem emlékeznek, s ez ideig írásos emléke sincs. Vilmányi tanya. Vid, Iskola-dülő. Villongó -i, -ja, -ba. 1. Poroszló pusztának a sámsoni földekkel, Savósgúttal és Pallaggal szomszédos része. 2. Hadház és Nánás közös határán levő vidi-pusztai föld. Ez utóbbit egy 1717. júl. 23-án kelt tjkv. villongó földnek, latinul controversa plaga-пак mondja. A Villongó tehát olyan földet jelent, amelyért az utóbbi esetben Hadház és Nánás, az előbbiben pedig Hadház és Sámson villongott. Határon levő föld mind a kettő, s a villongás szavunk a határvillongás összetételben ezekre a határviszályokra utal. Nagyivánnak Hortobággyal határos része is Villongó. Kisújszállás és Karcag közös határánál pedig a Villogó nevű határrészt találjuk. A szó eredetének elhomályosultával keletkeztek az olyanféle magyarázatok, hogy Dobos Gábor betyár, amikor üldözték a pandúrok, itt hátra-hárta -villongott, vajon utolérik-e ?; vagy hogy ott villong a napfény a kis tócsákon; vagy hogy a villám oda gyakran becsap. Virrasztó-hegy. Poroszló pusztán a Katona-hegytől keletre levő homokdomb. Pallag 1835. évi térképe és a Funduális könyv is (1839) jelzi. Talán ezen a hegyen virrasztva őrködött a XVI. és XVII. sz. vagy még korábbi idők vitéze, hogy idejében hírt adhasson az ellenség közeledéséről. -f-Vizi-Takács-telek. A város tulajdonában levő telekföld a Kutasi és Dorogi ás járásban. A Funduális könyv (1839) említi. Ma már ismeretlen név. Zabföld (Zaffőüd) -re. A Ligetnek a Vénkert mögött fekvő része. Itt termeltette a város igás és parádés lovai számára a zabot. Zab-hegy. A Ligeten a Zabföldön levő homokdomb. Zeke-féle tanyák. Apróhalmok, Dorogi út északi oldala. Zeke Antal tanyája. Vida-lapos, Szegedi-folyás. Zeke-kert. Lásd: Farkaskert! Zeleméri út. A Csere egyik útja, amely Hadházról a Zelemérre vezetett. Lásd Eleméri út! Zrínyi kert. A század elején létesített zárt kert az első Kutasi dűlőben. A Zrínyiekre emlékeztető név. Zsidó-dűlő. Pallagon az ún. Csonka dűlőről a Savósgútra dűlő földek neve. Itt volt Horovitz Lajos, másnéven Lózer nevű zsidó kereskedő 50 holdnyi birtoka. Lásd Savósgutalja! Zsidó-erdő. Poroszlón a Savanyú kert nyugati oldalán levő erdő. Miért nevezik így, nem tudjuk. 172 Tjkv. 1865. nov. 26. 173 Tjkv. 501