A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

21. kép. Vid község a Partos felől Vid birtokosai közt ott találjuk a Gut—Keled nemzetség Dorog ágát, majd Zsigmond király idejében Lazarevics rác despota unokaösccét, Brankovics Györgyöt. Az ő birtoklása idején költöztek Vidre a török elől menekülő rácok. A XVI. sz.-i birtokosai közt szerepel a jobbágyaival kegyetlenül bánó Serédi Gáspár is. Az 1549—52. évi összeírás idejében Vidnek 54 jobbágytelke van. Ezen kívül összeírtak benne 6 bírót, 9 új, 23 elhagyott házat, s 23 szegény zsellért. Népessége ekkor megüthette a 675—975 főt. Az 1556. évi összeírás 46 tizedfizető nevét sorolja fel. 1572-ben 84 részint magyar, részint rác lakossát sorolja fel a török defter. Még 1598-ban is 22 lakott háza van.

165 Vid, miként a többi Debrecen környéki falu békésen fejlődött a XVI. sz. közepéig. Mihelyt azonban Temesvár és Szolnok elesett, (1552), az ellenállásra nem találó szerte száguldó török csapatok egymás után hódoltatták meg Debrecen környékén a megrémült falvakat, s magát Debrecent is.

166 A falvak lakossága ettől kezdve állandó hullámzásban volt, mindig készen részben a futásra, részben a behódolásra. A legszörnyűbb csapást a krimi tatárok 1594. évi betörése mérte a vidékre, amikor a tatárok minden lakott helyet felperzseltek. A lakosokat, akik nem menekültek, rabláncra fűzték, s barmaikkal együtt elhajtották.

167 1598-ban ugyan még 22 lakott háza van. A tatárdúlás után ugyanis néhány család visszszivárgott, de a hajdúk letelepedésekor ezek is elhagyják, Böszörményben húzódnak meg. Ok és utódaik alkotják a város görögkatolikus vallású, rác 165 Zoltai: Birtokos nemes urak. . . DKK. 1908. 166 Zoltai: i. m. 167 Zoltai: i. m. 32* 499