A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

19. kép. Űr tisztája tevést: „A jobbágytelkeken kívül a birtokos uraknak majorsági földjeik, allodiális birtokaik is voltak. Debrecenben az Ür rétje volt ilyen. Ez csekély részét tette a nemesi birtoknak."

149 Uzonyi-szőlő. Szőlőskert a Szárkút dűlőben a Telekföldben. Telepítőjéről kapta nevét. Lásd Kendei-kert! Uzonyi Mártonné-féle tanya. Feketeföld, Takács-dülő. Ürgés-hegy. Nagy homokdomb közvetlenül a Szgedi-folyás előtt. A Cégény út átvágja. Míg ki nem kövezték, de nehéz volt teherrel átmenni rajta! -|-Ürgéshát. egy nevezi egy 1772-beli birtokper jegyzőkönyve Poroszló egy részét. Hogy melyiket nevezték így, ma már nem tudjuk. Vajda Bálint tanyája. Még a század elején jeles tanya volt a Kis-Nyerges dűlőben. Vajda-tölgyfa (töütyfa) Hatalmas, többszázéves tölgyfa volt a Makrai-féle birtokban a Szegedi-folyásnál. Védelemben nem részesült, így a Makrai-örökösök 1898-ban kivágták. Az öregek még ismerték. A határ dísze volt. +Vámospércsi út {-píresi). Volt ilyen út a pallagi részeken Hadház és Vámospércs között, mert a hadházi tanács sérelmezi, hogy Debrecen városa ezt a „századok óta fennálló útvonalat bezárta."

150 Krius-Váradi-tanya. Apróhalmok, a Dorogi út déli oldala. A határ egyik legrégibb és hosszú időn át, egészen a tagosításig a környék egyetlen tanyája. Az 1853-as katonai térkép és a későbbi térképek is feltüntetik. Jókútja tette különösen jelentőssé. Józsási Varga Béla tanyája. Monostor, Szordas. -(-Varga-fenék. Valamikor közismert hely volt a határban. Egykori írások 19 Zoltai: Birtokos nemes urak és jobbágy népség, DKK. 1908. 150 Tjkv. 1864. aug. 7. 496