A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

említik, ma már nem tudunk róla. „Mit tsináltál hét hétig ? A sógoromnak Kis György Istvánnak szőllejét el is fedtem, nádat is vágtam neki a Varga fenékbe."

151 Varga Imre tanyája. Pallag, Borok. Varga-vágás. A Nagyerdő része. A vasút keleti oldalán fekszik a Szukacsiszálastól délre. Ma már akácos. Amint azonban a neve is mutatja, a régebbi időkben, egészen a múlt század végéig tölgyes volt. Nevét onnan kapta, hogy az innen kitermelt tölgyfát vagy a haját (kérgét) a vargák cserző anyagnak megvették. „A városgazda jelenti, hogy 43 1/2 öl fa héját 6 Ft-jávai számolva Nagy József debreceni tímármesternek átadta."

152 „Nagy József debreceni tímár a város Cserebeli failletményének haját kéri."

153 „A város Cserebeli fáját Varga mesteremberek nem fogadták el 31 ölbe, hanem csak 29 ölért fizettek, 145 forintot.

154

" A kitermelt kb. 30 éves tölgyfákat többnyire cigányok kétnyelű késsel meghántották. A lehántott kéreg a fahaj, cser; a hántott fa pedig a vargafa, a legjobb tűzrevaló. „Van a városnak a Cserebirtokosságnál 16 öl szin vargafája."

155 „Vraj András kéményseprő a tanácstól egy öl vargafát kér."

156 Város földje. A város mintegy 400 holdnyi birtoka a Fekete-földön a Cégény út északi oldalán a Nagy-Nyerges és a Partos közt. Juhász-szállás néven is emlegetik. A város évente adta ki kishaszonbérletbe. Ma a vidi Rákóczi Tsz birtoka. Város tanyája. A fenti birtokhoz tartozó csőszház. Városkert. A város északnyugati oldalán a Cégény út elején levő kert. Itt 151 Rab János vallomása P. I. 1806. dec. 20. 152 Tjkv. 1861. márc. 20. 153 Tjkv. 1866. dec. 31. 154 Tjkv. 1962. aug. 24. 155 Tjkv. 1850. 156 Tjkv. 1865. nov. 26. 32 Déri Múzeum évkönyve 497 20. kép. A Városkert