A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

A telekföldeket a következő három járásban használták: 1. A Téglás felőli vagy Ménes-kerti járás. A Cégény út északi oldalán. 2. A Böszörmény felőli vagy Kutasi járás a Cégény út déli oldalán. A 3. a Debrecen felőli vagy Dorogiás járás a Nagyerdő és a Csere közt a Bocskai kertig. Egy járást őszi gabonával, egyet tavaszi kapással vetettek be, a harmadikat pedig pihentették, elhagyták ugarnak. Az ugarba őszi kenyérgabonát vetettek, gabona után tavaszi kapást, kapás után pedig ugarnak maradt el a föld. Az ugart és tallót nyári legelőként is hasznosították. Ezt a háromnyomásos gazdálkodást a telekföldekben 1892-ig, a tagosítás befejeztéig folytatták. A telekföldek telekföld jellege akkor, amikor mint osztatlan közvagyont a XVIII. sz. utolján megszüntették, megszűnt. A telekföld elnevezés azonban mind a mai napig megmaradt, s szerte az országban megtaláljuk, mint a birtoklás egy korábbi módjára emlékeztető nevet. Templomhegy. Kisebb domb a Szordasban a Szolnoki-féle föld és a Tangazdaság mesgyéjén. Mint Szolnoki István 75 éves ott lakó polgár elmondja, a domb oldalából az eke és ásó emberi csontokat vet ki. О is talált ott emberi koponyát Abból etette kölyökkutyáját, mert azt tartják, hogy a koponyából etetett kutya lesz a hamis kutya. Pallagnak ezt a részét, ahol a Templomhegy is van, Szordasnak nevezik. A csontok arról tanúskodnak, hogy a templom körül temető volt. Zoltai Lajos a hadházi Monostor puszta déli sarkánál, a homokdomb debreceni részén tárta fel 1911-ben Monostor vagy Szólátmonostor Árpád-kori falu templomának oldalfalait. (Zoltai: Települések.. . Debrecen, 1925. 44—45.) 1916-ban IV. Károly koronázásakor a Templomhegybol vittek a koronázási dombhoz két abrakostarisznya földet. Tiba Bálint tanyája. Vida-lapos, a Dorogi út északi oldala. Tiba Gábor tanyája. Pallag, Fényes-dűlő. 16. kép. Tót-lapos 493