A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

-f-Tilalmas -£, -ha. Ez a helynév sokfelé megvan. Valamikor tiltott terület volt, és tilalmi táblák voltak határán leütve. Vagy a vadászat, vagy a legeltetés, vagy a közlekedés, vagy valami más volt tiltva. A név azután is megmaradt, hogy a tilalom megszűnt. Az 1767-es birtokper a böszörményi erdőben és a hadházi Cserén is említ Tilalmast. Tiszta. Tisztának nevezi a hadházi nép az erdőkben, erdők között levő ligeteket, nem erdősített részeket, amelyeket a város mezőgazdasági művelésre évenként bérbe adott. „Pálosi Gábor erdőfelügyelő az erdőbeli vágások közt levő tiszták kiosztásával megbizatik."

146 A tiszta köziszó kételemű tulajdonnevek kőzné vi utótagjaként szokott szerepelni: Űr tisztája, Parasztok tisztája, Első tiszta, stb. Tiszti-ház. A cserei erdőmérnök lakása a Peresben. Ma ugyan böszörményi terület, de a határnál lévén, a hadháziak is gyakran emlegetik tájékozódás, helymegjelölés céljából. Tormás -on. Egy féldülőnyi szántó a Csere délnyugati oldala és a böszörményi Peres közt. Egy 1723. május 15-i Tjkv. már említi, térképeken, a hatósági iratokban mind a mai napig állandóan szereplő név. Nevét valószínű az egykor népes Tormás nevű hajdú famíliától kaphatta. Tormás-demeteri út. A Demeteren és a Tormáson levő szántóföldekhez vezető földút. A Böszörményi kövesútból a Kutasi csőszháznál ágazik ki, s déli irányba tart a Juhász-nyiladékig. Tóth Gábor tanyája. Nyárfalapos, a Dorogi út déli oldala. Tóth Lajos tanyája. Jeles tanya és itatóhely a Cégény útfélen a Kis- Nyerges dűlőben. 17. kép. Új Barázda Tsz 146 Tjkv. 1866. máj. 3. 494