A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1968 (Debrecen, 1970)

É. Kiss Sándor: Hajdúhadház helynevei II. Külsőségi elnevezések

Szőllős-hegy. Poroszlón a Balkányi határnál levő homokhegy. Az 1783-as és az 1884-es térképek feltüntetik. Ma is élő név. Szőlő sohasem volt rajta, ezért valószínű, hogy Szőllős nevű pásztorcsalád neve vált a hegy nevévé. SzííHős-nyárfa. Jeles fa volt a múlt században a Cserén. Az 1884-es térkép még jelzi, ma már nincs meg. A Cserének az a része annak idején bizonyára a Szőllősöké volt. Lásd Csere! Szőllős Sándor-féle tanya. Jeles tanya az Apróhalmokban a Dorogi út északi oldalán. Szőllős út. A Cserén a Nagydűlőből ágazik ki délnyugati irányba, és vezet a Peresre. Egy része a nyiladékok és utak rendezése folytán megszűnt. Neve onnan származhat, hogy a Szőllősök egykori Cseréjére vezetett. Szukacs -ot -ba. A Nagyerdő része a debreceni vasút két oldalán. A név eredete ismeretlen. Szukacsi-szálas. A vasút keleti oldalán 80—100 éves fákból álló tölgyes. Takács Bálint tanyája. Telekföld, a Cégény út északi oldala. Takács dűlő. Járódülő. A Cégény és Dorogi utat köti össze a Nagy-Nyerges és a Szegedi-folyás közt. Takács-dűlő. A fenti dülőút keleti oldalán levő dűlőföld. Névadója az ott tanyásbirtokos Béres-Takács család. Sánta-Takács József tanyája. Pallag, Borok. Takács Miklós-féle tanya. Cégény, Fehértai út. Csendbiztos Takács Miklós tanyája (Csembisztos—) Fekete-föld, Csákó dűlő. Tanyák útja. A Szajha dűlő másik neve. Tardi-tanya. Vid, Menyhárt-dűlő. Tarha gaza v. Tarhagaz. A Nagyerdőnek az a része, amely a Rákóczi kert, a vasút, Pallag és a Mocsolya közt terül el. A Funduális könyv is (1839) említi. Ismeretlen eredetű név. Tatár András tanyája. Nyárfalapos, Kisdűlő. Tatár Gergely tanyája. A múlt század közepe óta jeles tanya a Szegedi-folyásnál. Biró Tatár József tanyája. Nyárfalapos, Cégény út. +Tatár Miklós-féle tanya. Tagosítás előtti jeles tanya volt a Fehértói és Cégény út kereszteződésében, a későbbi Tatár Lajos-féle földben. Még az első világháború előtt elpusztult. Tatár Sándor (Rákóczi utcai) tanyája. Apróhalmok, Fehértói út. Tatár Sándor (Galambos utcai) tanyája. Nyárfalapos, Kisdűlő. Tatár-rét. A Nyárfák laposa közepén a Tatár-féle földekben levő rét. Téglási út. Böszörményt Téglással összekötő földút, amely délnyugat-északkeleti irányban átvágja a hadházi határt, s egyben választóvonal a Telekföld és a Szállások között. Régi térképek is feltüntetik. Telefonos dűlő. Viden az ún. Nagy-tanyába v. Forrai-tanyába ezen a dűlőn haladt a telefonvezeték. Ahúszas években létesítették a telefont, s mint akkor még ritka, s arra a dűlőre nézve jellegzetes dolog, névadója lett. Lásd Nagy-tanya dűlő! Telekföld. Hadház határának azon részeit, amelyek a várostól nyugatra a Kutas erdő és a téglási határ közt a Téglási útig, a várostól délre pedig a Nagyerdő és Csere közt a Bocskai kertig nyúlnak, Telekföldnek nevezik. Hadház lakosságának voltak még telekföldjei az újfehértói határban a boti és micskei részeken, a dorogi határban Szegegyházán és a balkányi földön, Aba pusztán. A telekföld név onnan származik, hogy a telekhez, még pedig a város belső területén az ún. árkon belül levő telekhez járt, annak appertinenciája, tartozéka volt. 491